Most akkor cserebogár vagyok?

Szóval ott hagytam abba, hogy megérkeztünk és azon melegében el is mentünk felvételizni az Amazonhoz. Biztos mindenki tudja mi az az amazon, de azért belinkelem, tehát ez.
Én még otthonról felvettem a kapcsolatot az amazonban dolgozó magyarok facebook csoporjával, hogy infókhoz jussak. Ez hasznos is volt. Szóval felvételi, vagyis informationstag, ugyanis ez a szó az első bűvös szó, amivel a kapun bebocsájtást nyersz. Vegyes érzelmeink voltak, mert a facebook csoportba azt írták, hogy ide a cserebogarakat is felveszik, na de azért mégis idegen nyelven kell letolni egy állásinterjút.
Végül is a cégnél mindenki beszél angolul, így a beszélgetés folyhat angol nyelven is. Csabi egyből ezt az opciót célozta meg, mert az ő német szókincse az első napokban kimerült az igen, nem és seggfej szavakban. :-D Én meg úgy voltam vele, hogy majd meglássuk.
Szóval bemész, az információs pultnál bejelentkezel, hogy felvételizni jössz. Kapsz egy szép narancssárga lapot amire felírják a neved, meg még egy-két adatot, és van rajta asszem 6 állomás, amin végig kell menni. Mind a hat állomáson egy pipát kell kapnod, ha ez megvan, akkor az a sikeres felvételi. Na az első állomás egy pultnál van, ahol az igazolványokból kiírják az adatokat, hol laksz, meg mit tudom én még mit. Na a Csabi a saját pultjánál pipát kapott én meg egy x-et. Hm.... Tiszta szomorú voltam, hogy akkor most én egy cserebogár vagyok, hogy már az első állomáson kiikszelődtem?!?! Aztán Csabi nyugtatott, hogy a csávónak biztos ez a megszokás, hogy x-el. Na mindegy. :-))
Aztán volt egy ilyen fizikai teszt, hogy képes vagy-e emelni, jó technikával teszed-e ilyesmi. Na ezek után jött az IQ teszt :-D Előtte a nő németül elmondta, hogy milyen feladatok lesznek, aztán bementünk egy terembe és hajrá. Nos, nem tűnök nagyképűnek, ha azt mondom, hogy nem volt megterhelő nekünk. Hangsúlyozom nekünk :-DD Volt ott egy pacák, aki velünk szemben ült, na az basszus azt se tudta ki kivel van. Pedig német volt az ürge. Hát besírtunk rajta.
Aztán jött egy ilyen elbeszélgetés, hogy miért akarsz itt dolgozni, miért jó az Amazonnak, ha téged dolgoztatnak, mit csináltál eddig stb... Na én az elején mondtam a csajnak, hogy bocsi, de én kb. egy mondaton belül németül és angolul fogok beszélni, ami előbb az eszembe jut :-D No problemo. Hozzáteszem, hogy én nagyon megszívtam, mert a kiscsaj angol kiejtése olyan volt, mintha egy pokerterem supportját hívtam volna fel, ahol egy indiai bevándorló akart volna segíteni. Komolyan volt olyan, hogy meg kellett kérnem, hogy ezt a mondatot, most akkor lécci mond el németül, abban talán nincs tájszólásod :-D
Csabinak szerencséje volt, mert a srác akihez került ezen az elbeszélgetésen, az eléggé jól beszélt angolul, szóval megértették egymást :-) Na, ez után menni kellett a végső állomásra, ahol ismét volt adategyeztetés meg időpontot kaptunk a következő személyes megjelenésre, ami már a munkavédelmi oktatás, szerződés aláírás stb... rész. Meg lehetett kötni náluk egészségpénztári cuccost is, de mi nem azt akartuk, mert a vendéglátónk a Petra azt mondta, hogy ne az AOK-hoz menjünk, hanem a Krankenkasse-hoz, mert hogy az jobb. Ok, legyen. :-) Szóval cirka két és fél óra alatt állomásról állomásra járva sikeresen vettük az akadályokat, és még én sem voltam cserebogár :-D Hülye kis pöcs az x-ével.

Aztán ugye azóta már eltelt két hét, ennek a kanosszajárását a következő bejegyzésemben fogom kifejteni. Elöljáróban annyit, hogy nincs rosszabb annál, amikor megvan a munkahelyed, de nem tudsz dolgozni, mert nincsenek meg a szükséges iratok hozzá. Helyben topogsz, a lóvé fogy és ugye nem vagy hozzászokva a semmittevéshez. Na mindegy. A fény mára meglett az alagút végén. Pénteken azaz 26-án meló!!! :-)

Puszmák mindenkinek!

Képek

A ház ahol lakunk:

A kert:

Az utca:

A patak a kert végében:

Csabi és a kerti munka: :-D

A két nagyon dagadt mops, Izi és Malvine:

Zsanett:

Petra:

És a nagy kedvencünk Lena:

Imádni való a kiscsaj. Itt épp a gépemen játszik valamit. Annyira okos csajszi, hogy ilyet még nem is láttam. Bármit csinálsz, figyel és se perc alatt megtanulja. Hihetetlen és gyönyörű. Asszem el fogom lopni :-) Na, puszmák :-)

A porsche-k és a rágcsák földjén

Na belekezdek, mert nem tudom mikor lesz megint időm rá. Hogy meddig jutok az majd elválik, mert fél óra múlva skype beszélgetés lesz az otthoniakkal. Szóval egy hete szombaton nekiindultunk. Már a kezdésnél kiütközött a macsek faktor, mert a táskámat benne az összes irattal, pénzzel, bankkártyával otthon hagytuk. Na nem volt vészes, mert már a következő saroknál észrevettük, de mire visszamentünk addigra Csabi anyukája és a gyermekem leizzadtak, mert persze észrevették. Próbáltak hívni minket, de a telók is abban a tasiban voltak. Az utunk nagyon jó volt, mert tökéletes idő volt. Sütött a napcsi ezerrel szóval panaszra nem volt okunk. Ausztriában már majdnem a Német határnál megállított minket a rendőr persze. Vagyis nem megállított, hanem megyünk a pályán, előttünk egy fekete BMW megy. Egyszer csak a hátsó ablakában ilyen fényreklámon kiírja, hogy Politzei meg, hogy kövessük. Még jó, hogy Csabi vezetett, mert nekem ugyan diszkózhatott volna a hátsó ablakból én ugyan észre nem vettem :-D Na mindegy, követtük. Leterelt minket a pályáról, papírok nézegetése, laptopon megnézte nem vagyunk-e körözve. Meglepetésre nem voltunk :-) Aztán csomagtartó :-DD Na, itt már felhúzta a szemhéját, mert a kocsi ugye agyig megpakolva. Mondtuk neki, hogy nyugi van, hosszú szabadságra megyünk és amúgy se a Ti országotokba, úgyhogy lazíthatsz :-) Na, nem talált semmit amibe beleköthetett volna, így elengedett minket. A Müncheni elkerülőn ugyan szívtunk egyet, mert vagy egy órán keresztül csak 10-el bírtunk menni, hogy miért volt a torlódás az nem derült ki, mert egy idő után egyszer csak elindultunk és már normálisan lehetett menni. Szóval megérkeztünk estére Aystettenbe, ahol Csabi gyerekkori barátai laknak (Dani ő német, de beszél magyarul, Erika a felesége, ő magyar, de már beszél németül :-D), és akiknek a gyerekének ő a keresztapukája. Mivel már késő volt így nem kezdtünk el átcuccolni a végleges helyünkre, így az éjszakát náluk töltöttük. Nem mellékesen így reggel még a forma 1-et is meg tudtuk nézni. Ja, igen! Otthon szidtam a kereskedelmi tévéket mint a bokrot a sok reklám miatt, hát soha többet nem teszem. Ezek itt bolondok. Otthon a forma 1-et kétszer szakítják meg reklámmal, azt is úgy, hogy mellette megy a futam. Na itt kajakra 15 percenként reklám van és úgy, hogy még a versenyt se látod közben. Grrrrrrrrrrrr. Sok mínusz pont! :-) Na, olyan ebéd körül átjöttünk Neusaess-be, ami Aystettentől 3 kilométer, Augsburgtól pedig kb. 5 kilométer. Itt lakik Petra Dani anyukája, aki egy bűbájos nőci. Imádom, de majd később kifejtem. Aztán itt lakik Zsanett Petra lánya, értelemszerűen Dani tesója, az ő férje Peti és a gyerekek Leia, Vincent és Lena. Egy böszme nagy 3 szintes házban vagyunk, ahol az első szinten Zsanették laknak, a második szinten Petra, és mi meg a földszinten. Csináltak nekünk egy szobát, de persze mindent használhatunk. Szóval Petra olyan nőci, hogy nem lehet nem szeretni. Bizton állíthatom, hogy első látásra szeretjük egymást nagyon. Csabit ugye már régóta ismeri és szereti. Zsanettot és a férjét Petit is ismeri Csabi régről, őket is nagyon kedvelem. Jönnek velünk mindenhova, intéznek mindent, segítenek mindenben, szóval egy szavunk nem lehet. Teljesen úgy viselkednek velünk, mint egy kedves családtaggal. Petra már mondta, hogy ő azt szeretné a legjobban, hogy maradjunk itt, de sajna nem lehet, mert kicsi lenne ez itt nekünk, meg Balunak is kéne egy külön szoba, de megígértem neki, hogy itt keresünk a környéken valamit, hogy sűrűn lássuk egymást. A három gyerkőc meg imádni való. Leia a legnagyobb, ő 12 éves, Vincent 5, Lena meg 3-4 éves. Mindegyikük beszél, magyarul, ha muszáj, de ők 99%-ban németül nyomják. És olyan kibacott aranyosak, hogy még. Nem vagyok egy nagy gyerekimádó, de amióta velük vagyunk azóta akarok megint gyereket :-D Szóval a legviccesebb, amikor tőlük tanulunk. Csabit Vincent úgy megszivatta, hogy becartok :-D Írt valamit Csabi és Vincent közbe büfögött és mondja, hogy Ich habe geröbst (böfögtem) Csabi persze leírja. Csabi olvassa vissza Petrának, hogy jókat írt-e, és persze felolvassa a Ich habe geröbstöt is. Na a kis mocsok Vincent persze alig várta és majd megfulladt a nevetéstől :-D Szóval kis mocskok, de imádjuk őket. Szóval vasárnap bepakoltunk meg ilyenek. Hétfőtől ügyintézés. Első körben be kellett jelentkeznünk a lakcímre, így kapjuk meg az adószámot is. Aztán bankszámla nyitás, TB intézés, meg még tudja a tököm mi. Remélhetőleg a héten minden szám, kártya stb... megérkezik, mert a munkába álláshoz kell. Pénteken megyünk az Amazonba direktionstagra, ahol részt veszünk mindenféle munkavédelmi oktatáson, megkapjuk a szekrényeket, ruhát meg még az Isten tudja mit. Akkor írjuk alá a szerződést is. Ez ugye két teljes állás, ami 1500 brutto fejenként, ebből 1200 jön kézbe mindkettőnknek. Persze szerzünk még mellé ilyen 400-as állásokat is, amik ilyen kis részmunkaidős állások és max. 400 eurot lehet vele keresni egy hónapban. De teljesen jók. Általában 4 órásak ezek. Szóval valszeg bele fogunk pistulni a melóba, de muszáj lesz. Jajj, annyi minden van még, de most be kell fejeznem. Jaa, és miért a cím? Basszus a földön annyi porsche nincs mint itt, az tuti, az összes vén fasznak az van. Szerintem ezt használják viagra helyett. A rágcsák meg ugye hát elcsábítják az embert. Már jó lesz, ha megyünk melózni és égnek a kalóriák, mert húúú ezt is kostóljuk meg, meg jajj ilyet is vegyünk, mert otthon ezt sem ettük még és így tovább. Szóval átmentünk Gombóc Artúrba :-DD Na, ígérem, hogy ahogy lesz időm folytatom a beszámolót, mert az ahogy átestünk a 2 és fél órás állásinterjún, na az sem volt semmi :-D Puszmák!