2012. október 24., szerda

Most akkor cserebogár vagyok?


Szóval ott hagytam abba, hogy megérkeztünk és azon melegében el is mentünk felvételizni az Amazonhoz. Biztos mindenki tudja mi az az amazon, de azért belinkelem, tehát ez.
Én még otthonról felvettem a kapcsolatot az amazonban dolgozó magyarok facebook csoporjával, hogy infókhoz jussak. Ez hasznos is volt. Szóval felvételi, vagyis informationstag, ugyanis ez a szó az első bűvös szó, amivel a kapun bebocsájtást nyersz. Vegyes érzelmeink voltak, mert a facebook csoportba azt írták, hogy ide a cserebogarakat is felveszik, na de azért mégis idegen nyelven kell letolni egy állásinterjút.
Végül is a cégnél mindenki beszél angolul, így a beszélgetés folyhat angol nyelven is. Csabi egyből ezt az opciót célozta meg, mert az ő német szókincse az első napokban kimerült az igen, nem és seggfej szavakban. :-D Én meg úgy voltam vele, hogy majd meglássuk.
Szóval bemész, az információs pultnál bejelentkezel, hogy felvételizni jössz. Kapsz egy szép narancssárga lapot amire felírják a neved, meg még egy-két adatot, és van rajta asszem 6 állomás, amin végig kell menni. Mind a hat állomáson egy pipát kell kapnod, ha ez megvan, akkor az a sikeres felvételi. Na az első állomás egy pultnál van, ahol az igazolványokból kiírják az adatokat, hol laksz, meg mit tudom én még mit. Na a Csabi a saját pultjánál pipát kapott én meg egy x-et. Hm.... Tiszta szomorú voltam, hogy akkor most én egy cserebogár vagyok, hogy már az első állomáson kiikszelődtem?!?! Aztán Csabi nyugtatott, hogy a csávónak biztos ez a megszokás, hogy x-el. Na mindegy. :-))
Aztán volt egy ilyen fizikai teszt, hogy képes vagy-e emelni, jó technikával teszed-e ilyesmi. Na ezek után jött az IQ teszt :-D Előtte a nő németül elmondta, hogy milyen feladatok lesznek, aztán bementünk egy terembe és hajrá. Nos, nem tűnök nagyképűnek, ha azt mondom, hogy nem volt megterhelő nekünk. Hangsúlyozom nekünk :-DD Volt ott egy pacák, aki velünk szemben ült, na az basszus azt se tudta ki kivel van. Pedig német volt az ürge. Hát besírtunk rajta.
Aztán jött egy ilyen elbeszélgetés, hogy miért akarsz itt dolgozni, miért jó az Amazonnak, ha téged dolgoztatnak, mit csináltál eddig stb... Na én az elején mondtam a csajnak, hogy bocsi, de én kb. egy mondaton belül németül és angolul fogok beszélni, ami előbb az eszembe jut :-D No problemo. Hozzáteszem, hogy én nagyon megszívtam, mert a kiscsaj angol kiejtése olyan volt, mintha egy pokerterem supportját hívtam volna fel, ahol egy indiai bevándorló akart volna segíteni. Komolyan volt olyan, hogy meg kellett kérnem, hogy ezt a mondatot, most akkor lécci mond el németül, abban talán nincs tájszólásod :-D
Csabinak szerencséje volt, mert a srác akihez került ezen az elbeszélgetésen, az eléggé jól beszélt angolul, szóval megértették egymást :-) Na, ez után menni kellett a végső állomásra, ahol ismét volt adategyeztetés meg időpontot kaptunk a következő személyes megjelenésre, ami már a munkavédelmi oktatás, szerződés aláírás stb... rész. Meg lehetett kötni náluk egészségpénztári cuccost is, de mi nem azt akartuk, mert a vendéglátónk a Petra azt mondta, hogy ne az AOK-hoz menjünk, hanem a Krankenkasse-hoz, mert hogy az jobb. Ok, legyen. :-) Szóval cirka két és fél óra alatt állomásról állomásra járva sikeresen vettük az akadályokat, és még én sem voltam cserebogár :-D Hülye kis pöcs az x-ével.

Aztán ugye azóta már eltelt két hét, ennek a kanosszajárását a következő bejegyzésemben fogom kifejteni. Elöljáróban annyit, hogy nincs rosszabb annál, amikor megvan a munkahelyed, de nem tudsz dolgozni, mert nincsenek meg a szükséges iratok hozzá. Helyben topogsz, a lóvé fogy és ugye nem vagy hozzászokva a semmittevéshez. Na mindegy. A fény mára meglett az alagút végén. Pénteken azaz 26-án meló!!! :-)

Puszmák mindenkinek!

2012. október 16., kedd

Képek



A ház ahol lakunk:


A kert:


Az utca:


A patak a kert végében:


Csabi és a kerti munka: :-D


A két nagyon dagadt mops, Izi és Malvine:


Zsanett:


Petra:


És a nagy kedvencünk Lena:


Imádni való a kiscsaj. Itt épp a gépemen játszik valamit. Annyira okos csajszi, hogy ilyet még nem is láttam. Bármit csinálsz, figyel és se perc alatt megtanulja. Hihetetlen és gyönyörű. Asszem el fogom lopni :-) Na, puszmák :-)

2012. október 14., vasárnap

A porsche-k és a rágcsák földjén


Na belekezdek, mert nem tudom mikor lesz megint időm rá. Hogy meddig jutok az majd elválik, mert fél óra múlva skype beszélgetés lesz az otthoniakkal. Szóval egy hete szombaton nekiindultunk. Már a kezdésnél kiütközött a macsek faktor, mert a táskámat benne az összes irattal, pénzzel, bankkártyával otthon hagytuk. Na nem volt vészes, mert már a következő saroknál észrevettük, de mire visszamentünk addigra Csabi anyukája és a gyermekem leizzadtak, mert persze észrevették. Próbáltak hívni minket, de a telók is abban a tasiban voltak. Az utunk nagyon jó volt, mert tökéletes idő volt. Sütött a napcsi ezerrel szóval panaszra nem volt okunk. Ausztriában már majdnem a Német határnál megállított minket a rendőr persze. Vagyis nem megállított, hanem megyünk a pályán, előttünk egy fekete BMW megy. Egyszer csak a hátsó ablakában ilyen fényreklámon kiírja, hogy Politzei meg, hogy kövessük. Még jó, hogy Csabi vezetett, mert nekem ugyan diszkózhatott volna a hátsó ablakból én ugyan észre nem vettem :-D Na mindegy, követtük. Leterelt minket a pályáról, papírok nézegetése, laptopon megnézte nem vagyunk-e körözve. Meglepetésre nem voltunk :-) Aztán csomagtartó :-DD Na, itt már felhúzta a szemhéját, mert a kocsi ugye agyig megpakolva. Mondtuk neki, hogy nyugi van, hosszú szabadságra megyünk és amúgy se a Ti országotokba, úgyhogy lazíthatsz :-) Na, nem talált semmit amibe beleköthetett volna, így elengedett minket. A Müncheni elkerülőn ugyan szívtunk egyet, mert vagy egy órán keresztül csak 10-el bírtunk menni, hogy miért volt a torlódás az nem derült ki, mert egy idő után egyszer csak elindultunk és már normálisan lehetett menni. Szóval megérkeztünk estére Aystettenbe, ahol Csabi gyerekkori barátai laknak (Dani ő német, de beszél magyarul, Erika a felesége, ő magyar, de már beszél németül :-D), és akiknek a gyerekének ő a keresztapukája. Mivel már késő volt így nem kezdtünk el átcuccolni a végleges helyünkre, így az éjszakát náluk töltöttük. Nem mellékesen így reggel még a forma 1-et is meg tudtuk nézni. Ja, igen! Otthon szidtam a kereskedelmi tévéket mint a bokrot a sok reklám miatt, hát soha többet nem teszem. Ezek itt bolondok. Otthon a forma 1-et kétszer szakítják meg reklámmal, azt is úgy, hogy mellette megy a futam. Na itt kajakra 15 percenként reklám van és úgy, hogy még a versenyt se látod közben. Grrrrrrrrrrrr. Sok mínusz pont! :-) Na, olyan ebéd körül átjöttünk Neusaess-be, ami Aystettentől 3 kilométer, Augsburgtól pedig kb. 5 kilométer. Itt lakik Petra Dani anyukája, aki egy bűbájos nőci. Imádom, de majd később kifejtem. Aztán itt lakik Zsanett Petra lánya, értelemszerűen Dani tesója, az ő férje Peti és a gyerekek Leia, Vincent és Lena. Egy böszme nagy 3 szintes házban vagyunk, ahol az első szinten Zsanették laknak, a második szinten Petra, és mi meg a földszinten. Csináltak nekünk egy szobát, de persze mindent használhatunk. Szóval Petra olyan nőci, hogy nem lehet nem szeretni. Bizton állíthatom, hogy első látásra szeretjük egymást nagyon. Csabit ugye már régóta ismeri és szereti. Zsanettot és a férjét Petit is ismeri Csabi régről, őket is nagyon kedvelem. Jönnek velünk mindenhova, intéznek mindent, segítenek mindenben, szóval egy szavunk nem lehet. Teljesen úgy viselkednek velünk, mint egy kedves családtaggal. Petra már mondta, hogy ő azt szeretné a legjobban, hogy maradjunk itt, de sajna nem lehet, mert kicsi lenne ez itt nekünk, meg Balunak is kéne egy külön szoba, de megígértem neki, hogy itt keresünk a környéken valamit, hogy sűrűn lássuk egymást. A három gyerkőc meg imádni való. Leia a legnagyobb, ő 12 éves, Vincent 5, Lena meg 3-4 éves. Mindegyikük beszél, magyarul, ha muszáj, de ők 99%-ban németül nyomják. És olyan kibacott aranyosak, hogy még. Nem vagyok egy nagy gyerekimádó, de amióta velük vagyunk azóta akarok megint gyereket :-D Szóval a legviccesebb, amikor tőlük tanulunk. Csabit Vincent úgy megszivatta, hogy becartok :-D Írt valamit Csabi és Vincent közbe büfögött és mondja, hogy Ich habe geröbst (böfögtem) Csabi persze leírja. Csabi olvassa vissza Petrának, hogy jókat írt-e, és persze felolvassa a Ich habe geröbstöt is. Na a kis mocsok Vincent persze alig várta és majd megfulladt a nevetéstől :-D Szóval kis mocskok, de imádjuk őket. Szóval vasárnap bepakoltunk meg ilyenek. Hétfőtől ügyintézés. Első körben be kellett jelentkeznünk a lakcímre, így kapjuk meg az adószámot is. Aztán bankszámla nyitás, TB intézés, meg még tudja a tököm mi. Remélhetőleg a héten minden szám, kártya stb... megérkezik, mert a munkába álláshoz kell. Pénteken megyünk az Amazonba direktionstagra, ahol részt veszünk mindenféle munkavédelmi oktatáson, megkapjuk a szekrényeket, ruhát meg még az Isten tudja mit. Akkor írjuk alá a szerződést is. Ez ugye két teljes állás, ami 1500 brutto fejenként, ebből 1200 jön kézbe mindkettőnknek. Persze szerzünk még mellé ilyen 400-as állásokat is, amik ilyen kis részmunkaidős állások és max. 400 eurot lehet vele keresni egy hónapban. De teljesen jók. Általában 4 órásak ezek. Szóval valszeg bele fogunk pistulni a melóba, de muszáj lesz. Jajj, annyi minden van még, de most be kell fejeznem. Jaa, és miért a cím? Basszus a földön annyi porsche nincs mint itt, az tuti, az összes vén fasznak az van. Szerintem ezt használják viagra helyett. A rágcsák meg ugye hát elcsábítják az embert. Már jó lesz, ha megyünk melózni és égnek a kalóriák, mert húúú ezt is kostóljuk meg, meg jajj ilyet is vegyünk, mert otthon ezt sem ettük még és így tovább. Szóval átmentünk Gombóc Artúrba :-DD Na, ígérem, hogy ahogy lesz időm folytatom a beszámolót, mert az ahogy átestünk a 2 és fél órás állásinterjún, na az sem volt semmi :-D Puszmák!

2012. szeptember 19., szerda

Visszaszámlálás


Hát itt tartunk. Október első hétvégéje a becélzott indulási időpont, de lehet, hogy addigra nem intéződik el minden itthoni dolog, így akkor ez tolódhat, bár nem szeretném. Kicsit már kezdek a kétségbeesés fázisába jutni, mert Balut nem jó itthon hagyni, még ha csak 1 vagy 2 hónapról is van szó. Nem tudom miért van ez most így, pedig nem szokott ezzel problémám lenni, tök jól elvan nélkülünk is. Szóval emiatt egy kicsit mostanában feszültebb vagyok, de majd legyőzöm :-)

A nyár: Igazából nem történt semmi érdekes sem, mert nem nagyon voltunk sehol. Keret sem volt rá, meg ááá inkább csak keret nem volt rá. Még a 4 napos hosszú hétvégénket is lemondtuk, bár azt már nem tudom miért :-D A wsop közvetítés kva kemény volt arra emlékszem. 10 napon keresztül a dög melegbe éjszakánként 12-13 óra meló, nappal aludni nem lehet, meg ugye főzni is kell stb... szóval ott kicsit kikészültünk :-) A nyárról nagyjából ennyit is. Volt már ennél izgalmasabb is, de még lesz is ;-)

Hétvégén lent voltunk Győrbe és esküszöm feltöltődtem! Annyira imádom azt a várost, Keresztapámékat még jobban, szóval nagyon kellett már. Igazán jól éreztük magunkat, természetesen pupra lettünk etetve sok-sok finomsággal. Ja, igen szóval Győr. Csak azért hogy Tvrtko módra tök idegesítő legyek a városimádatommal (mert az amit Pécs kapcsán a médiában véghezvisz, az már szerintem túl van a kiakasztó fogalmán, és számomra inkább unszimpatikussá teszi Pécset. Ja és ezt egy pécsi kollégám is osztja) Szóval Győr. Mindig megdöbbenek, hogy mennyire tiszta, rendezett, hogy milyen ütemben fejlődik, szóval egyben van az egész. De most megint megdöbbentem :-) Vagyis nem csak én, mert Csabi sokkot kapott :-DD Új buszmegállóink vannak, mégpedig intelligensek. Na, nem úgy, mint a mosópor, hanem igaziból. Ledes kijelzője van, és beszél. Elmondja, hogy ez és ez a busz, most hagyta el x állomást és a várható érkezési ideje pl. 5 perc. Kva jó :-D Ja és ez még nem semmi, a megállókban (nem mindegyikben, de a forgalmasabbakban) bankkártyás fizetési lehetőséggel ellátott jegykiadó autómata! Na banyek, mit szóltok? :-D Sztem tök kircsi :-)
A sörfesztivál: Nos, az viszont nem volt sztem nagy durranás, bár lehet, hogy egy sörfesztiválnak ilyennek kell lennie. Igazából volt sokféle különleges sörital (ebből a kedvenc az a Delírium nevezetű meggyes búzasör volt, ami 8,6%-os erősséggel itatta magát. Aztán a zenekar rákezdett egy sramli zene maratonba és nekünk itt lett végünk, merthogy aztat mi nem bírjuk. Szóval beszélgetni nem lehetett, mert ahhoz hangos volt a zene, azt viszont élvezni nem lehetett, így a 22-es csapdája állt fent.

Szóval vissza a kimenetelre. Kint már várnak minket és ez jó érzés :-) Tök fasza helyen fogunk lakni, mégpedig itt a kék nyilacska alatt: Német macsek lak
Tartalékot azért viszünk ki jócskán, mert bár van helyünk dolgozóba azért mégiscsak. A kocsin jó pár dolgot meg kell csináltatni mielőtt kimegyünk, szóval az sem lesz két fillér, de legalább rendben lesz. A lakást szeptember 1-től kiadtuk, azóta Csabi anyujánál lakunk, aki tündéri csak ne akarna állandóan etetni :-D Mondjuk tökre élvezem, hogy hazamegyünk melóból és nem azzal kell kezdenem, hogy főzök, hanem leülök az asztalhoz és eszek :-)
Balu is tömve van, bár neki a fejlődő szervezetének nehéz annyi mennyiségű kaját kipakolni, amit ne bírna kettő másodperc alatt eltüntetni. Szokták mondani, hogy inkább ruháznám, mint etetném. Na nálunk egyik se igaz :-D Mert mindegyik kva sokba kerül, bár igazán szerencsénk van, mert mindig megérti ha nincs. Nem kaja :-D hanem mondjuk épp valami extára való.

Szóval várakozással teli vagyunk és már nagyon izgulunk. Igaz, hogy mindenben lesz kint segítségünk, de akkor is. Az idegesség főleg annak szól, hogy most nincs "B" terv. Nincs olyan, hogy max. hazajövünk, ha nem sikerül. Mindent felégettünk, hogy ne is legyen még csak lehetőség sem. Szóval sikerülni kell neki, mert más esély nincsen. Azt a pillanatot várom már nagyon, amikor a barátaimnak azt tudom mondani, hogy hé srácok, nincs kedvetek eltölteni nálunk egy hetet? Na, akkor szerintem már egyenesben leszünk.

Hirtelen ennyi és persze puszmák mindenkinek! :-)

2012. július 6., péntek

Na most mit csinálnátok?


Szóval azt tudjátok, hogy szeretnénk előbb-utóbb valahol külföldön élni. Nem csak a lóvé miatt, hanem sajnos az ország élhetetlensége miatt. Azt terveztük, hogy jövő nyáron megpróbáljuk Hollandiát, mert az szimpi volt. Addig még lett volna időnk sok mindenre. Nos, ma hívta Csabit egy gyerekkori barátja, akik már ezer éve kint élnek Németországban (Csabi a gyerekük keresztapukája) és szólt, hogy lenne munka mindkettőnknek. Biztos meló. Viszont azért záros határidőn belül ki kéne menni. A német nekem már nem nagyon megy, mert ezer+1 éve nem használom, de nem gond, mert a leendő főnökünk beszél angolul és az elég. Szóval ez sem akadály. Augsburgba kéne menni. A problémám a következő. Szóval én a jelenlegi munkahelyemen elég jól keresek, ráadásul talán van kilátás ezzel kapcsolatosan egy szebb mellékjövedelemre is. De ugye ez olyan meló, mint a kutya vacsorája. Egyáltalán nem biztos, hogy lesz jövő hónapban is :-) Viszont nem gondoltam volna, hogy magamtól felmondjak egy helyen, ahol ennyit keresek... :-) Csabi ugye szimplán nem keres jól, viszont valószínűleg jövő év januárjától megszűnik a munkahelye mert kiadják külső cégnek az üzemeltetést. Ami nem gáz, mert Csabit vinnék át, viszont akkor megkapná a végkielégítését, ami 13 év után ugye nem kevés. Ha felmond előtte, akkor azt ugye fújhatjuk. Aztán ott van Balu. Nyilván nem tudnánk kivinni magunkkal, mivel egy kukkot nem beszél németül, úgy meg nehéz lenne suliba járni. Szóval, ha mennénk, akkor vagy koleszt kéne keresni neki és hétvégén meg Csabi anyukájáéknál lenne, ahol tök jó helye lenne és szeretik is egymást szóval nem para, vagy nem is lenne kolesz, hanem átköltözne teljesen Csabi anyujáékhoz. Balunak mondtuk, hogy mi a pálya és ő azt mondta, hogy nem gáz, ha mennénk. Mivel ő (is) mindenképp el akar menni ebből az országból csak örülne neki, ha kiköltöznénk és a suli vége után jöhetne hozzánk. De basszus az még 4 év... Most addig csak skype-on meg iskolai szünetekben lássam? Szóval nehéz. Viszont, ha ezt visszamondom, akkor mikor lesz még egy ilyen, hogy gyertek, mert tuti meló van. Náluk is lakhatnánk a kezdő időben, segítenének mindenben.... Szóval most mi a tököt csináljunk? Tudom senki nem tudja megmondani, hogy mi mit tegyünk, de azt meg tudjátok talán, hogy mit tennétek a helyünkben és lehet az is segítene. Vagy mit tudom én :-) Na puszmák :-)

2012. június 27., szerda

Na, ezt tuti nem gondoltátok volna!


Mármint azt, hogy macskakaparást olvashattok :-D Megjegyzem én se. Amúgy meg mi ez az új körmölős felület?? Majdnem visszafordultam mikor megláttam. De hogy miért írok? Nos, fogalmam sincs :-D Azt se tudom mi fog kikerekedni belőle, csak most valahogy elkapott a hév. Nem nyertem pókeren, úgyhogy ez sem az apropója. Nehéz is lenne, mert nem játszom :-) Nem voltunk fesztiválozni, úgyhogy ez sem az apropója, hiszen még az életbe eszembe nem jutott, hogy ilyen dzsemborira menjek, de Manó akkora élvezettel írt, és annyira beleéltem magam a történetbe, hogy igencsak ráizgultam a dologra és szerintem jövőre bizti kipróbáljuk mi is (vagyis inkább csak én, mert Csabi rendszeres Hegyaljázós volt régebben) Ja, és szalmaözvegyes-barátnőzős-bepálinkázós indíttatása sincs e bejegyzésnek, mert hogy ilyen se volt :-) Tetszik tudni:-) ennek egy oka van, hogy nem tettem szert igazán jó barátnőre itt Pesten. Igényem se volt rá, meg valahogy nehezen is barátkozom csajokkal. Viszont most valszeg ez a vonal is változni fog, ugyanis egy régi (Istenem, de nagyon régi) barátnőm újra felbukkant az életemben, akivel idestova 7 éve nem tartottuk a kapcsolatot. Tényleg hihetetlen jóba voltunk hosszú évekig csak aztán megszakadt. Viszont most úgy néz ki, hogy talán fel tudjuk venni ott a fonalat, ahol az elveszett. Úgyhogy ennek örülök :-) Amúgy tényleg nem történik semmi érdekes. Jó vagyunk, szeretjük egymást, a gyerek se bukott meg év végén :-DD Szóval happy van! Viszont amit nagyon várok már az az augusztus. Megint csinálunk egy ilyen Mátraházás, Egres, Egeres, Eger városás, hogy a pibe kell ezt írni?? Szóval megyünk megint Mátraházára és Egerbe. Mátraházára azért, hogy rápihenjünk az Egri napokra... Ha csak fele olyan jó lesz, mint tavaly, akkor már jó lesz, és ha csak fele annyit iszunk mint tavaly, már akkor is csacsi részegek leszünk... :-) De ez kell, egy évben egyszer. Még lehet, hogy megpróbálok még egy megállót belesuvasztani a túrába, de nem bizti, hogy fog menni, mert most van a WSOP és ilyenkor éjszaka van a közvetítés. Most lesz majd az 1 millás event ez 3 napos meg a ugye lesz a main event, ami 10 napos. Szóval Csabi szabit vesz ki arra ezekre a napokra úgy gondolta, mert az mégse buli, hogy én éjjel közvetítek, Ő alszik, nappal meg én alszom. Szóval talizni se nagyon taliznánk. Így meg itthon lesz, együtt leközvetítjük, reggel meg irány a 200 méterre lévő strand, befekszünk egy fa alá és alszunk :-) Ha felkelünk úszunk egyet, kajcsizunk, és durmolunk tovább, aztán éjszaka meló megint. Szóval ha már így alakult, akkor próbáljuk a legjobban megoldani. Majdnem olyan lesz, mint egy nyaralás, csak itthon leszünk és éjjel dolgozunk :-D Szóval tényleg csak majdnem :-) Ja, egyébként szigetelik be kívülről a házat, és már agyérgörcsöm van tőlük. Ma is már 3/4 7-től ütötték kalapáccsal a ház oldalát (ne kérdezzétek meg, hogy miért, azt se tudom tegnap miért fúrtak egész nap) és bár igaz, hogy 6:50-kor amúgy is kelnék, de nyilván nem arra, hogy ezek kalapálják a házat... Szóval remélem hamar végeznek, mert rájuk uszítom most már a Sütit! :-D Na, ennyit hirtelen és puszmák mindenkinek!