2010. június 23., szerda

Gondolkodós

Mindenek előtt le a kalappal Luigi előtt, hogy megszerezte az ország 3. WSOP karkötőjét. Mindezek mellett a Chocolate Poker is igen tehetséges pro játékosokkal büszkélkedhet :-)) Kis ország, kis terem, sok karkötős és a miénk :-)

Szóval, most jön a gondolkodósabb része. Az egész kezdődött ott, hogy Bigluiék itthagyták az országot és remélhetőleg egy szép életet találnak Angliában, DE!
Luinak szerintem esze ágában sem lett volna külföldre távozni, ha meg tudnak élni 2 fizetésből. Na, ez nem megy. Pedig nincs luxus az ember életében, él egy panel lukban és uram bocsá van egy alsó, vagy alsó-közép kategóriás autója.
Na, itt jön az én aggodalmam is. 2 fizetésből esélytelenek lennénk megélni, ezért van több munkahely, de ezekből némely ugye bizonytalan. Bár a kormányváltás óta Csabi közalkalmazotti munkája sem áll túl stabil lábakon, mert akármikor lehet bármi.
Szóval ugye bátorkodtunk 30-as éveink elején belevágni egy lakás vásárlásába. Roppant nagy felelőtlenséggel választottunk magunknak egy luxus lakást (LOL) kőbányán (igaz nem a panelrengeteg közepén), de mégiscsak egy 10. emeleti panellakás. Ahol talán vétkeztünk az az, hogy 3 főre egy 3 szobás lakást vettünk (mea culpa) Uram bocsá, még azt is megengedtük magunknak, hogy felújítsuk és berendezzük. Kifizettük a Hondát, szóval így egyben felvettünk minderre 15millát.
Végülis a naiv elgondolás az volt, hogy albérletre fizetünk 60 ezret, ennek meg a törlesztése 25 évre havi 90 ezer (VOLT!!!!) Erre a volt-ra még visszatérek.
Tényleg nagy felelőtlenség úgy gondolni, hogy hát keresünk ketten, 30 ezer forinttal ugyan többet fizetünk havonta, de hogy a közhelyes kifejezéssel éljek, a sajátunkat fizetjük. Valahogy nem perspektíva az, hogy albérletet fizessen az ember. És majd a nyugdíjból hogy fogjuk? Ha egyáltalán lesz nyugdíj. Szerintem nem.
Szóval a törlesztő részlet. 90 ezerrel indultunk, majd a válság hatására lett 120 ezer az persze stagnált is, mert bár a válság már állítólag elmúlott, meg a bankok is rekord bevételt könyvelhettek el 2009-ben mégsem csökkent vissza. Jó, ez van, rohadjanak meg a bankok!
Aztán jött az új kormányunk, aki majd megoldja a devizahiteles lakástulajdonosok problémáját. Hát megoldotta. Ha valamelyikünk elveszti a munkáját se perc alatt fogunk az utcára kerülni, ugyanis a kormányra kerülésük első hónapjában (hála az okos és megfontolt nyilatkozataiknak, a hírnevüknek) olyan mélységbe zuhant a forint, hogy a törlesztőrészletünk több mint 150 ezer!!!! forint lett. És nem látom esélyét, hogy a helyzet javulni fog. El vagyok keseredve. Több mint 30 évesen, úgy hogy gyerek korom óta dolgozom, a páromnak jó szakmája van, diplomával, nincs egy nyugodt hónapom. Minden hónapban az jár a fejembe, hogy vajon a jövő hónap is rendbe lesz? Tudom, kicsit vicces ez a bejegyzés az után, hogy az előző postom arról szól, hogy megyünk Egyiptomba nyaralni, de az a pénz nagyrészt a pókerből jött. Tudom, tegyük félre szűkösebb időkre. Nem teszem. Ha jönnek a szűkösebb idők az a pénz mivel segít ki? Nem sokkal. Ráadásul a rohadt életbe fiatalok vagyunk és szeretnénk élni is kicsit. Csabi 33 éves és még sose volt nyaralni, csak max. ilyen hosszú hétvégére. Soha nem fürdött még tengerbe. Én se voltam még soha külföldön nyaralni. Ez a szar. Magyarázkodnom kell még magam elött is, hogy miért fizettünk ki ennyi pénzt a nyaralásra. Tegnap mikor befizettük többször is megkérdeztem Csabitól, hogy biztos? Tényleg kifizessük? Röhej!!!
Csak azt nem tudom, hogy mi lesz, ha ne adj Isten a jövő évben üt be a balszerencse? Még külföldre se mehetünk ki, mert a Törpének az utolsó éve a suliban, nem fogom megbolygatni... Szóval esküszöm nem tudom. Kva szar ez a bizonytalanság. Tudom, vannak sokkal rosszabb helyzetben lévők is, mert sokan már most sem tudják miből fizetik a számláikat. Annyira szeretnék úgy élni, ahogy ez rengeteg embernek kijár normális országokban, hogy dolgozol és élsz! Nem pedig dolgozol, nyomorogsz, idegbajt kapsz stb... Ez miért nem adatik meg ebben a kva országban?? Persze, erre is van válasz. Nekem is van rá, de az hosszadalmas és a kifejtésétől sem fog változni semmi. Marad sajnos ez a hónapról hónapra történő aggódás.
Sikerült elég jól elrontani a saját kedvemet is, remélem azért a Tiéteket nem.

Vidámabb téma:
Mindentől függetlenül nagyon várom a nyaralást már. Olyan valószínütlen, hogy nem is tudom elképzelni a pillanatot, amikor megérkezünk. Tegnap még kiválasztottunk 3 fakultatív programot, úgyhogy most arra megy a pénzkeresés pókeren :-) Van benne egy ilyen tevegelős, kvadozós túra, aztán van benne egy Kairó+nílus és egy mini tengeralattjáróval merülés. Ez a fix. amire befizetünk majd, aztán meglátjuk mennyi jön össze zsugán. Ha sok, akkor még van 2 program ami érdekelne minket.

Na egyelőre ennyi.

Puszmák mindenkinek

2010. június 19., szombat

Változott a nyaralás :-)

Szóval a tervezett belföldi túra helyett inkább ide megyünk 11 várhatóan fantasztikus napra, All inclusive ellátással :-)))

Safaga

Az ötlet hirtelen jött, igazából a tesco utazási katalógusa gondolkodtatott el minket. Ugyan ez az ajánlat nem abban volt, de a mai napot azzal töltöttük, hogy megtaláljuk az igazit. Hát meg is lett!

Az utazás lefoglalva, jövő héten fizetjük, úgyhogy már tuti. Indulás július 23-án. Egy bibi van csak a repülő, mert amióta ültem repülőn még jobban rettegek a repüléstől, mint előtte :-) Nem baj, legalább lesz mire inni a tengerparton :-)

Puszmák mindenkinek :-)

2010. június 2., szerda

Koncertre megyünk ma :-)

Bezony! Ez még a karácsonyi ajándékomhoz tartozik (jó rég volt mi?) Akkor kaptam Életkétől jegyet a mai Paul Potts koncertre. Hihetetlenül örültem neki, mert nagy kedvencem az ember. A hangjától kész vagyok. Persze lutri, hogy hogy fogjuk bírni a komolyzenei koncertet, de Életkém is szereti nagyon a hangját, úgyhogy szerintem élvezni fogjuk.
Egyébként többedszer is rá kellett döbbennünk, hogy azért öregszünk na :-D
Mehetnénk le Csabi kollégáival Balcsira, egy ilyen eléggé alkoholos befolyásoltságú napokra, de a kifogások:

1. nem bírunk annyit inni, hogy berúgjunk, mert neeeeeeem kell!
(ezt egyikünk sem ismerte régebben, mert annyit ittunk amennyi volt)

2. nagyon sokan lennénk, annyi ember, annyi nevet megjegyezni... nem kell!
(régebben ez azért volt jó, mert ahogy Életkém mondta, legalább mindenkivel inni kellett egyet)

3. nincs ágy, vinni kell matracot vagy hálózsákot. Nincs se matrac, se hálózsák a tarsolyban, nem vagyunk ilyen nomád életre berendezkedve.
(anno az se érdekelte az embert, ha egy matracon hatan aludtunk, ugyis olyan részeg volt az ember, hogy mit se érzékelt a külvilágból)

És akkor ezt a programot talonba téve megyünk olyan koncertre, ahol nyilván nem a rock, hanem inkább az opera fog dominálni :)
Bár Csabit próbáltam rávenni, hogy menjen le a kollégáival pár napra kikapcsolódni, mert már rég volt ilyen banzájon, de nem akaródzik neki.

Voltunk hétvégén költöztetni is. Egy másik barátaink vettek a Velencei tónál házat és oda kellett lecuccolni. Esküszöm, ha nem kötné ide a munka az embert én is elköltöznék Pestről valami közeli, de mégis vidéki helyre. Rengeteg pozitív tulajdonsága van Pestnek, persze. Viszont sokszor az agyam eldurranik a rengeteg embertől, és utálom is néha. Most nyáron, vagyis augusztus 10-én lesz 3 éve, hogy itt lakom. Repül az idő.
Upsz jut eszembe. El ne felejtsem Mretelét kérdezgetni, hogy akkor mikor is lesz az az ominózus összejövetel nála? :-)) Amit volt olyan kedves és erősen alkoholos állapotban felajánlott a társaság számára? Ha csak fele olyan jó lesz, mint Suttyéknál volt, akkor is szuper lesz, mert annyit rég röhögtem már mint ott :-)
Szóval Mr., ha olvasod a blogomat, akkor lécci mondj számunkra valami biztatót :-)

Na puszmák mindenkinek