Bajusz

Mielőtt rátérnék, egy kis kitérő. Bármennyire is próbálja az ember nem követni ezt a Való Világ műsort, azért néha belecsöppen és van némi fogalma a játékosokról. Előre bocsájtom, nem tudna annyi pénzem lenni sztem, hogy 1 db sms-t ilyen szavazásokra küldjek, de elfogadom, hogy vannak olyanok, akik nem sajnálják rá a pénzt, hogy vadidegen embereket támogassanak nem kevés pénzért. DE! Azt, hogy egy ország arra költ pénzt, hogy egy ilyen érzelmi nyomoronc, nyilvánvalóan pszichopata hajlamokkal rendelkező büdös bunkóval nyeressenek meg egy ilyen játékot, a segge alá téve egy lakást, kocsit és egy valag pénzt, azt valahogy nem veszi be a gyomrom...
De tényleg, kik szavaztak rá? Ki az akinek szimpatikus egy ilyen érzelmi/értelmi analfabéta, ja aki meglátásom szerint hangyányit alkoholista is? Fel nem foghatom komolyan. Többször megállapítottam már, hogy nem normális ez az ország, most sem gondolom másképp, de ennyit erről.
Akkorát röhögtem egyik este, hogy ezt meg kell osztanom Veletek. A történet ott kezdődik, hogy Életkém (hát hogy is mondjam finoman), na szóval, kezd pár szál hajacskát véglegesen elveszíteni a halánték tájékáról :-)) Ez egy normális folyamat, persze oda kell rá figyelni. Én, mint rendes társ, azért szekálom ezzel rendületlenül :-) Na mindegy, valamelyik este felötlött bennem egy gondolat, hogy miért van az, hogy a hapsik nagy része egy idő után kezdi elveszíteni a szőrt a fejéről, viszont ezen szőrszálak ezzel arányosan szeretnek megjelenni orr, fül, hát tájékon. Nem fér a fejembe, hogy miért van az idősödő embereknek kevésbé szükség a fejükön szőrre, viszont szükségük van a fent említett tájékon. Biztos van rá valami ok, ha már a biológia ezt így oldotta meg. Eszmefuttatásomat Csabi akasztotta meg egy kérdéssel, hogy miért a szemöldökre mi szükség van? Én persze komolyan kifejtettem, hogy a szemöldökre az okból van szükség, mert az védi a szemet a homlokról lecsorgó esetleges izzadsággal szemben. Életkém egy 10 másodpercig elgondolkodik a válaszon, majd megszólal: Aha, akkor azt már nem is feszegetem, hogy a bajusz miért jó? :-DDD Kész, én visítottam a röhögéstől, remélem mindenkinek leesett. :-)
Már csak egy kérdésem maradt a végére. Srácok, mikor iszunk?

Puszmák mindenkinek :-)

A kutyák is...

Erre majd később kitérek. Elöljáróban annyi, hogy Balu jól van, de még aggódás azért van, mert 16-án megyünk kardiológiára, mert hallottak nála egy szív zörej+ szív ritmus zavar kombót és ezt meg kell nézetni. Nagyon bízom benne, hogy minden eredmény okés lesz a vizsgálaton. Ja igen, történt az orvoslátogatásaink között egy elég bicskanyitogató eset. Az Örsön lévő rendelőintézetbe kellett mennünk vérvételre + időpontot kérni a kardiológiára. A labor miatt jó korán mentünk, így pont akkor értünk oda, amikor a kartonozó nyitott. Hát cikáztak a két nyitott ablak előtt jópáran. Beálltunk egyik sorba, majd mögénk két öreglány. Nem voltak etnikum, de ettől függetlenül az egyiknek olyan mocskos szája volt, hogy esküszöm még az én sokat edzett fülemet is sértette. Kétszer hátra is néztem rá "olyan" nézéssel, titkon abban bízva, hogy beszól valamit, mert mondom akkor neked véged banya! :-) De szerintem érezte a bajt :-) Pedig télleg szívesen tartottam volna neki gyorstalpalót a kultúrált viselkedés alap szabályairól. Na mindegy, elérünk az ablakig, mögöttünk a boszorkával, aki rácseszett, mert mi még sose voltunk ott, ergo a gyerkőcnek az összes adatát akkor kellett bevinni a gépbe. Na a bitang látva, hogy ez több kettőnél, és elérte őt a torkosborz szindróma, nem esett kétségbe, újra tervezett, majd az első adandó alkalommal egy sikkes lépéssel átsasszézott a mellettünk lévő sorba, benyomulva ezzel az ott sorban állók elé. És, hogy milyen mákja van az ilyen kis tetűnek?? Egy azaz egy olyan embert sem talált abban a sorban, aki legalább egy kicsit pixán rúgta volna, vagy finoman, szálanként kitépte volna a haját, vagy ilyenek. De még az anyukájába se küldte el senki, csak kisebb morgolódást kapott. Aki elé beállt egy szimpatikus fiatal ember volt, akinek csak annyi volt a megjegyzése, hogy szégyellje magát... Biztos szégyellte. Hiába no, nyugdíjas nem ér rá.
Volt egy aranyos történet a Sütivel is :-) Van itt a közelben egy elég nagy park. Kőbánya Centrál Parkja :-D Ki szoktunk oda járni futni (ha-ha-ha) meg a kutyát is ki szoktuk vinni. Tök jó, mert mindig van jópár jáccipajti neki. Na a múltkor is talizott egyel, aki szintén fiú kutyus volt. Ez a másik felet mondjuk egy cseppet sem zavarta, mert szinte első látásra belezúgott Sütibe. Olyan szinten produkálta magát a kutyánknak, hogy gurultunk a nevetéstől. Jóformán tényleg csak virágot nem szedett, hogy koszorúba kötve rátegye szíve választottja fejére. De ugye a kutyusoknál az udvarlási fázis nem teljesen olyan, mint az embereknél, ők kölcsönös szimpátia esetén a lószart fogják egymást moziba, étterembe és romantikus helyekre cipelni! Nem, ők a tettek mezejére lépnek. Nos, a kis kandúr is ezt szerette volna. Egy baja volt csak, az, hogy a Süti viszont nem :-)) Egy nagyon hosszadalmas udvarlós-becserkészős projektnek lehettünk szemtanúi, ami abból állt, hogy a másik kutya mindenképp próbált hátulról közelíteni, szegény Süti, meg mindenképp el akarta ezt hárítani. Persze cseles volt a másik, mert ezt az egészet játszi formájában próbálta prezentálni, csak hogy oldódjon a Süti ellenállása, de büszkék voltunk a kutyánkra, mert kitartott! :-D
Miután vettünk a Casanovától egy érzelmes búcsút, folytattuk utunkat a parkban, el is távolodtunk jó messzire, de egyszer csak ott termett a hős szerelmes, csapot-papot-gazdát hátrahagyva, mert nem bírt elszakadni az Ő szerelmétől :-) Nagyon viccesek voltak.
Voltunk Győrben is. Jajj, már nagyon kellett!! Annyira hiányzik az a város... Nagyon szeretem, és az a baj, hogy azt gondoltam, hogy minél többet élek Pesten, majd annál jobban megszokom, megszeretem. Hát nem így van. Egyre jobban úúúútálom. Koszos, büdös, élhetetlen, elhanyagolt. Egy szóval rettenetes. Míg ott van az én gyönyörű városom, ami tiszta, gondozott, folyamatosan épül, és még mindig tud szépülni. Nincs szemét, összefirkált falak, és nincs annyi közönyös és bunkó ember sem, mint itt. Persze, ez az otthonom, mert itt élünk, de Győr akkor is mindig a legjobb lesz. És tényleg próbáltam most külső szemmel, nem elfogultan nézni, és tényleg el kell ismernem, hogy így is lehet egy városnak működni, kinézni stb...
Persze erre lehet magyarázat az is, hogy ez egy nagy város, sokkal nehezebb a tisztaságot is elérni benne, de ez hülyeség. Nem kell messzebb menni nagyváros tekintetében, mint Bécs. Nem olyan nagyon lehet egy lapon említeni a két várost. Sajnos. Persze Pestnek is vannak szép részei, de az tényleg csak néhány. Tudom, a pénz. Ez sem indok sztem. Itt egy kicsit sem vigyáznak az emberek a környezetükre, persze tisztelet a kivételnek. Az, hogy ne dobd el a szemetet, ne firkáld össze a falat, ne rongáld meg, szedd fel a kutyakakát, az nem pénz kérdése. Na mindegy, többször kell lejárnom, mert ha eltelik pár hónap, akkor már nagyon hiányzik.

Na, hirtelen ennyi és puszmákolok mindenkit!