2011. május 4., szerda

A kutyák is...

Erre majd később kitérek. Elöljáróban annyi, hogy Balu jól van, de még aggódás azért van, mert 16-án megyünk kardiológiára, mert hallottak nála egy szív zörej+ szív ritmus zavar kombót és ezt meg kell nézetni. Nagyon bízom benne, hogy minden eredmény okés lesz a vizsgálaton. Ja igen, történt az orvoslátogatásaink között egy elég bicskanyitogató eset. Az Örsön lévő rendelőintézetbe kellett mennünk vérvételre + időpontot kérni a kardiológiára. A labor miatt jó korán mentünk, így pont akkor értünk oda, amikor a kartonozó nyitott. Hát cikáztak a két nyitott ablak előtt jópáran. Beálltunk egyik sorba, majd mögénk két öreglány. Nem voltak etnikum, de ettől függetlenül az egyiknek olyan mocskos szája volt, hogy esküszöm még az én sokat edzett fülemet is sértette. Kétszer hátra is néztem rá "olyan" nézéssel, titkon abban bízva, hogy beszól valamit, mert mondom akkor neked véged banya! :-) De szerintem érezte a bajt :-) Pedig télleg szívesen tartottam volna neki gyorstalpalót a kultúrált viselkedés alap szabályairól. Na mindegy, elérünk az ablakig, mögöttünk a boszorkával, aki rácseszett, mert mi még sose voltunk ott, ergo a gyerkőcnek az összes adatát akkor kellett bevinni a gépbe. Na a bitang látva, hogy ez több kettőnél, és elérte őt a torkosborz szindróma, nem esett kétségbe, újra tervezett, majd az első adandó alkalommal egy sikkes lépéssel átsasszézott a mellettünk lévő sorba, benyomulva ezzel az ott sorban állók elé. És, hogy milyen mákja van az ilyen kis tetűnek?? Egy azaz egy olyan embert sem talált abban a sorban, aki legalább egy kicsit pixán rúgta volna, vagy finoman, szálanként kitépte volna a haját, vagy ilyenek. De még az anyukájába se küldte el senki, csak kisebb morgolódást kapott. Aki elé beállt egy szimpatikus fiatal ember volt, akinek csak annyi volt a megjegyzése, hogy szégyellje magát... Biztos szégyellte. Hiába no, nyugdíjas nem ér rá.
Volt egy aranyos történet a Sütivel is :-) Van itt a közelben egy elég nagy park. Kőbánya Centrál Parkja :-D Ki szoktunk oda járni futni (ha-ha-ha) meg a kutyát is ki szoktuk vinni. Tök jó, mert mindig van jópár jáccipajti neki. Na a múltkor is talizott egyel, aki szintén fiú kutyus volt. Ez a másik felet mondjuk egy cseppet sem zavarta, mert szinte első látásra belezúgott Sütibe. Olyan szinten produkálta magát a kutyánknak, hogy gurultunk a nevetéstől. Jóformán tényleg csak virágot nem szedett, hogy koszorúba kötve rátegye szíve választottja fejére. De ugye a kutyusoknál az udvarlási fázis nem teljesen olyan, mint az embereknél, ők kölcsönös szimpátia esetén a lószart fogják egymást moziba, étterembe és romantikus helyekre cipelni! Nem, ők a tettek mezejére lépnek. Nos, a kis kandúr is ezt szerette volna. Egy baja volt csak, az, hogy a Süti viszont nem :-)) Egy nagyon hosszadalmas udvarlós-becserkészős projektnek lehettünk szemtanúi, ami abból állt, hogy a másik kutya mindenképp próbált hátulról közelíteni, szegény Süti, meg mindenképp el akarta ezt hárítani. Persze cseles volt a másik, mert ezt az egészet játszi formájában próbálta prezentálni, csak hogy oldódjon a Süti ellenállása, de büszkék voltunk a kutyánkra, mert kitartott! :-D
Miután vettünk a Casanovától egy érzelmes búcsút, folytattuk utunkat a parkban, el is távolodtunk jó messzire, de egyszer csak ott termett a hős szerelmes, csapot-papot-gazdát hátrahagyva, mert nem bírt elszakadni az Ő szerelmétől :-) Nagyon viccesek voltak.
Voltunk Győrben is. Jajj, már nagyon kellett!! Annyira hiányzik az a város... Nagyon szeretem, és az a baj, hogy azt gondoltam, hogy minél többet élek Pesten, majd annál jobban megszokom, megszeretem. Hát nem így van. Egyre jobban úúúútálom. Koszos, büdös, élhetetlen, elhanyagolt. Egy szóval rettenetes. Míg ott van az én gyönyörű városom, ami tiszta, gondozott, folyamatosan épül, és még mindig tud szépülni. Nincs szemét, összefirkált falak, és nincs annyi közönyös és bunkó ember sem, mint itt. Persze, ez az otthonom, mert itt élünk, de Győr akkor is mindig a legjobb lesz. És tényleg próbáltam most külső szemmel, nem elfogultan nézni, és tényleg el kell ismernem, hogy így is lehet egy városnak működni, kinézni stb...
Persze erre lehet magyarázat az is, hogy ez egy nagy város, sokkal nehezebb a tisztaságot is elérni benne, de ez hülyeség. Nem kell messzebb menni nagyváros tekintetében, mint Bécs. Nem olyan nagyon lehet egy lapon említeni a két várost. Sajnos. Persze Pestnek is vannak szép részei, de az tényleg csak néhány. Tudom, a pénz. Ez sem indok sztem. Itt egy kicsit sem vigyáznak az emberek a környezetükre, persze tisztelet a kivételnek. Az, hogy ne dobd el a szemetet, ne firkáld össze a falat, ne rongáld meg, szedd fel a kutyakakát, az nem pénz kérdése. Na mindegy, többször kell lejárnom, mert ha eltelik pár hónap, akkor már nagyon hiányzik.

Na, hirtelen ennyi és puszmákolok mindenkit!

4 megjegyzés:

biglui333 írta...

Nagyon szerteágazó lett ez a cucc. :)
Az emberi viselkedésről nem is elmélkednék, mert minek.
Bár biztos itt is megvannak a vén banyák, de én eddig csak kedves emberekkel találkoztam. A külfikről most nem beszélek. Sem a magyarokról.
Sütinél meg mindig legyen óvszer!!! Mert az fontos. DDD
A honvágyat, hála az elmúlt, meg a mostani rendszereknek, kiölték belőlem. A végén már nem is láttam szülővárosom szép arcát, mert eltakarták a napi problémák.
De jól van ez így. Ezért imádom úgy Bristolt.
Még mindig csodálkozom a mosolygós Tesco-s pénztárosokon, akik elcsevegnek kedélyesen, és nem ugat senki a sorból, hogy mi is haladnánk. Meg azon, mikor megkérdezi, akarom-e, hogy ő pakoljon helyettem. Ne már! Így is lehet? :)
És ha így haladtok, bizonyára Ti is imádni fogjátok leendő, új hazátokat, városotokat. Mert nem hagynak választást.

Amanoba írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
Amanoba írta...

Kecskemét is jó ebből a szempontból, ugyanúgy, ahogy Győr. Épül-szépül a város és még zöld is. Természetesen a magyaros "virtus" itt is megvan, de nem olyan szinten, mint pl. Pesten. Megértem, ha örül a lelked, mikor kiszakadsz bp-ről. Bristol meg ezek után nyilván a Paradicsom :-))) Teljesen elhiszem Luinak, mert még a kritizált Londonban sem sikerült negatívumba botlanom. Bár biztos van ott is ilyen.
Bécs remek hely és igencsak kultúrált. Kár, hogy semmi nyelvérzékem, pedig... nagyon közel van :-)
Gratula Sütinek, hogy keményen ellenállt :D

Gyöngyi írta...

Örülök, hogy rendben van.

Az egészségügyről és a benne szereplőkről majd én is írok, csak az én "kálváriámnak" még nincs vége...

Süti nagyon édes lehetett, s vizuális típus révén a leírtak alapján jól el is tudtam képzelni a jeleneteket.

Ja és apa: a nyelvi akadályokat nagyon gyorsan le lehet küzdeni, s nem csak Bécs az alternatíva... Bár tény, hogy az van M.O-hoz legközelebb :o))