Írországból jelentkezünk:-)

Na, most van egy kicsi időm, gyorsan körmölök egy kicsit.
Hol is kezdjem? Próbálom az elején:-) Szóval repülőút. Ugye úgy rettegtünk tőle mindketten, hogy azt elmondani is nehéz... Mindenki nyugtatott minket, hogy nem lesz semmi gond, jó lesz, nagy géppel megyünk, nem is fogjuk érezni stb... Hehehe! Felszállásnál a gyorsulás nagyon jó volt, de mikor emelkedett az a szar, azt hittem ott halok meg. Fujj de szar volt. Hozzáteszem, hogy nekem elég sokat kéne fizetni ahhoz is, hogy egy hullámvasútra felüljek, mert nagyon nem bírom az ilyen jellegű mozgást. Gyerekkoromban egyszer felültem apukámmal pesten arra a fa hullámvasútra, de végigvisítottam az egészet, és nem azért mert annyira élveztem...
Aztán persze pont kifogtunk egy olyan utat, hogy végig dobálta a gépet, zuhantunk közben jó nagyokat, a biztonsági övet max. ilyen 5 percekre lehetett nagyon ritkán kikapcsolni, úgyhogy megtapasztaltam, hogy milyen a halálközeli élmény:-) Hála az égnek azért megérkeztünk, ami nagyon tetszett az a leszállás. Már a gyorsulás is döbbenetes volt, ahogy ez a batár dög tud menni, de a lassulás... hát az nem volt semmi. Olyan pillanatok alatt megállt a gép, hogy ezt álmomban sem gondoltam volna. Most jelen pillanatban az van, hogy nem tudom elképzelni, hogy még egyszer repülőre üljek, pedig ha haza akarunk menni, akkor asszem muszáj lesz:-((
Na, ugye megérkeztünk, majd csodálatos módon sikerült meglelni a buszunkat is. Ekkor még várt ránk egy 3 órás utazás. Azt már nagyjából végigkómáztam:-) Lehet jobb is, mert Csabi mesélte, hogy a sofőr az nem volt semmi:-)) Itt Írországban olyan utak vannak, hogy a két sáv kb. olyan széles, mint otthon egy:-) És ezeken az utakon mennek úgy, mint a barmok:-)) Szóval jobb, hogy nem láttam. Na, megérkeztünk Waterfordba. Asszem olyan éjjel fél kettő volt ekkor. Oda jött értünk Csabinak a barátja, akinél most még vagyunk, aztán majd elsejétől megyünk át a másik lakásba. Hát a kilátás innen az valami gyönyörű!!! Mellékelek képeket a lakásból való kilátásról. A ház elött birkák legelésznek, de milyen aranyosak:-DD Nem a nálunk hagyományos birkák, hanem fekete a fejük, meg a lábuk. Hát tök jól néznek ki:-))
Jajj, megvolt az első keresetünk is itt:-)) Van egy magyar társaság, akik összejárnak pókerezni és elhívtak minket is, hát mit veszíthetünk alapon, hajrá. 5 euró beszálló, korlátlan rebuy akármeddig:-DD Na, Életkével hazahoztuk a zsét:-)) Egyébként tök furi, hogy tele vannak az utcák fogadóirodákkal. Pl. Ladbroki, PaddyPower, Boyle sport stb... A helyi napilapban hírdetik a pókerversenyeket, szóval nagyon furi. Mondjuk nem csak ez, hanem minden furi:-) Az emberek tök kedvesek egyébként. Meg tök szép minden. Majd veszünk egy fényképezőgépet, és csináljuk a sok képet. Egyébként néha csak ámulunk, amikor halljuk, hogy itt hogy működnek a dolgok... Igaz most itt is érződik a válság, de csak lesünk, hogy basszus, ez így is tud működni, és nem úgy mint magyarországon, az a lehúzós, embereket semmibe vevő módon. Nagyon remélem, hogy sikerül megmaradni itt és minden úgy jön össze ahogy szeretnénk, mert itt hagyják élni az embereket, nem úgy mint otthon...
Na egyelőre ennyi, most felrakom a képeket, aztán legközelebb majd mesélek még:-)