A címről majd késöbb, most berakok ide egy viccet, amit a múltkor olvastam és nem kicsit nevettem rajta:
Egy Cipruson szolgáló katona egy nap levelet kap a barátnőjétől amiben ez áll:
- Kedves Pisti! A mi kapcsolatunk nem folytatódhat tovább, a távolság ami elválaszt minket nagyon nagy... Biztosíthatlak, amióta elmentél, már kétszer csaltalak meg... Légy s...zíves, küldd vissza Nekem a fotót, amit korábban küldtem...
A katona kiakad, megkéri a társait, ajándékozzanak neki egy fotót a barátnőjükről, a feleségükről, a nővérükről, az unokahúgukról. 57 fotót gyűjt össze, beleteszi mindet egy levélbe, együtt Marinak a fotójával és ezt írja hozzá:
- Kedves Mari! Ne haragudj, de nem sikerül emlékeznem, ki a f@szom vagy Te! Légy szíves vedd ki a Tiédet, és a többit küldd vissza!
Aztán, hogy mit is akarok a címmel? A facebookon jobb oldalt megjelennek a fizetett hirdetések. Ez elég ügyesen van felépítve, mert ahogy beírod a regisztrációnál az érdeklődési körödet (vagy azt késöbb módosítod) annak megfelelően kapod a hirdetéseket. Pl. az adatlapomon csak késöbb adtam hozzá, hogy a családi állapotom eljegyezve. Na azóta esküvői ruha dömping, karika gyűrű és egyéb ilyen remek és igencsak költséges cuccok hirdetését kapom.
Viszont van egy hirdetés, ami már hetek óta üldöz, és már az első alkalommal is kiakadtam rajta (mert az ilyeneken kiszoktam) :-)
A felhívó szöveg a következő: Álomlány vagy lábtörlő?
Márhogy én melyik szeretnék lenni. Mert, ha önerőből csak a lábtörlő titulusra futná, akkor a cég segít rajtam egy álomlány tréningel potom 8900 forintért. Persze igyekezzek, mert most korlátozott számban ingyenesen is az enyém lehet. Esküszöm viszketnek az újbegyeim, hogy regisztráljak rá, mert szívesen olvasok és röhögök baromságokon, csak mivel én netes beszopatás szempontjából a lábtörlő titulust kapnám az ilyen cégektől (álomnő, vagyis álomhülye biztosan nem vagyok), ezért inkább csak elképzelem a traininget.
Ezeket ajánlják, ha elvégzed a tanfolyamot:
Összejössz az igazival (a legjobb pasival, akit csak kaphatsz).
Királynőként bánik Veled.
Nyugodt és harmonikus kapcsolatod van.
Érdekes, színes életed van.
Szerelmes Beléd a párod.
Feleségül akar venni.
Gyereket akar Tőled.
Veled akarja leélni az életét.
A párod sokszor kimutatja a vonzalmát.
Tisztelettel és szeretettel bánik Veled.
És természetesen garantálják, hogy ha velük edzel, akkor az alábbiak nem történnek meg veled:
Nem találsz megfelelő társat
Nem viszonozzák az érzéseidet
Elhagynak
Megcsalnak
Magadra maradsz öregkorodra
Tiszteletlenül bánnak Veled
Csak addig kellesz, míg jobbat nem találnak
Csak a szexre kellesz
Csak cselédnek kellesz
Csak szülőgépnek kellesz
Csak kötelességből vannak Melletted
Már nem szeretnek
Nem találnak többé vonzónak…
A dolog számomra ott bukik, hogy nem is akarok álomnő lenni. Az álomnő elérhetetlen ahogy a nevében is benne van, a pasi álmaiban szerepel. A cél az lehet, hogy az ember valós legyen és a valóságban legyen olyan, hogy a partnere ne álmodozzon. Szerintem. Bár én nem adok ki ilyen oktató kazettákat,így nem tudhatom :-)
A probléma ott van, hogy azokból akik ilyen hülyeségekre beregisztrálnak, maximum egy agymosás után lehet ha nem is álomnő, hanem egyátalán normális ember. Mert aki elhiszi ezeket a parasztvakításokat, az annyira hülye, hogy megérdemelne egy Microsoft címkét. És mivel hülye, úgy is fognak bánni vele, ahogy kijár.
Vagyis igaz lesz a második felsorolás.
Mi a tanulság? Ha olyan hülye vagy, hogy regisztrálsz minden szarra, sose lesz normális kapcsolatod :-D
Hoppá, milyen messzire is mutatnak ezek a dolgok? :-))
Na puszmák mindenkinek :-)
2010. november 19., péntek
Álomlány
Bejegyezte: macsek dátum: 9:53 3 megjegyzés
2010. november 16., kedd
Hogy mekkorát változnak a dolgok...
És ez így is van. Hányszor mondjuk, hogy ha valaki azt mondja nekünk, mondjuk 10 évvel ezelött, hogy ez és az lesz velünk/belőlünk, akkor tuti pofán kacagjuk. Velünk, vagyis inkább Életkémmel ez történik mostanság. Hogy miért én írom? Hát mert az én Tündérkém elöbb futja le a maratont, minthogy blogoljon (bár erre a maraton lefutásra még visszatérek :-))
Igazából nem is értem miért, pedig imádom a szövegét és szerintem ezzel nem csak én vagyok így, de irigy a Drága és sziporkáit megtartja magának, vagyis nekünk, bár én közkincsé tenném a helyében.
Szóval Életkém annak idején nagyon meg akarta úszni a katonaságot, és aki ismeri az sejtheti, hogy ez sikerült is neki. Mondták neki többször is, hogy gyere sorozásra, mert kellesz nekünk. Ő meg csak nem ment. Sokadszorra sem. Teltek az évek, egyre jobban invitálták, hogy menjen, de kitartó volt és nem tudtak elég csábító ajánlatot tenni :-) Miután rájöttek, hogy ez a hapsi nem fogja szolgálni a hazát azzal, hogy fogkefével wc-t sikál, arra gondoltak, hogy a pénzbírság majd meghozza az eszét. Nem nyertek. Vagyis nyertek pár ezer forintot, mert a bírság befizetését megfelelő kompromisszumnak tartotta Életkém a nyugalomért cserébe. És elég türelmes is volt, mert kiülte az ász párját, vagyis kivárta, amíg eltörlik a kötelező katonaságot. :-)
Aztán most sokat változott a világ. Már tavaly elkezdtük pedzegetni, hogy mi lenne ha hivatásos katona lenne, ha már a Honvédelmi Minisztériumba dolgozik. Persze maradna ugyanazon a poszton, csak katonaként és persze nyilván nem annyi fizetésért :-) Aztán ez elsikkadt. Viszont most változott a helyzet, mert ugye a közszférában elég nagy átszervezések lesznek év végén, így náluk is. Életkém meg a sarkára állt és azt mondta, hogy hát Ő akkor talán eljönne onnan. Erre úgy berezelt mindenki, hogy rögvest csináltak neki egy századosi helyet, ami elég jó lesz minden tekintetben :-) Ezt január 1-el elfoglalhatja.
Szóval, ha valaki 10-15 évvel ezelött azt mondja Csabinak, hogy katona leszel és még örülni is fogsz neki, hát megkapta volna a szemköztnevetést.
Aztán ha valaki azt mondja Neki (bár az utóbbi években nekem is) hogy önszántadból nekiállsz kocogni, akkor azt nemhogy pofán röhögjük, de még orvoshoz is elvisszük :-)
Márpedig ugye a helye megvan katonáéknál, de azért pár dolgot meg kell tenni a beöltözéshez. Kell nyelvvizsga, értelmi és fizikai felmérés. Nyelvvizsga nem lesz gond, az értelmi felmérés csak-csak :-)) a fizikai felmérés a mummus. Nyilván neki, mint tisztnek és irodai dolgozónak nem az a szint, mint egy olyan katonának, aki megy mondjuk Irakba, de azért na... Ott kezdődik, hogy össze kell szedni 200 pontot. Ezt különböző dolgokból lehet, amire mi ráhajtottunk az a futás, fekvőtámasz, felülés kombó. No, ezt a 200 pontot úgy kell értelmezni, hogy mondjuk, ha valaki 2 perc alatt megcsinál 100 fekvőtámaszt, akkor az 100 pont, tehát darab/pont egységgel lehet számolni. A futásnál 3200 métert kell teljesíteni. 160 pontot akkor lehet kapni, ha 14 perc idő alatt lefutja az ember (mondjuk az nem is ember) :-D
Persze, kevesebbet is lehet szerezni, bár a táblázatban csak 17 percig írták a pontokat. Arról nem írtak, hogy mivan, ha két hét alatt teljesíti az ember. :-)
Szóval érezzük, hogy a gondok nem kicsik, tehát van cirka egy hónapunk arra, hogy megugorjuk a feladatot, és összeszedjünk 200 pontot. Vagyis csak Ő. :-))
Viszont én, ahogy egy jó párhoz illik támogatom a Drágámat, úgyhogy esténként futással, felüléssel, fekvőtámasszal fárasztjuk egymást (és más ezek után nincs IS) :-D
Az első napi eredményünket tekintve oly távolinak tűnik az a 200 pont, hogy nem is látjuk, de kemények vagyunk (vagyis leszünk) és megcsináljuk.
Nekem persze azzal, hogy Életke katona lesz van más célom is, van ami még a különböző előnyökön kívül hajt :-) Mert amikor majd megcsináljuk és beöltözik, akkor lesz neki csecse katona rucija, amiben biztos tök édes lesz és amit majd jól le lehet venni róla és akkor majd lehet más IS nem csak a futás :-))
Na puszmák mindenkinek!
Bejegyezte: macsek dátum: 9:27 8 megjegyzés
2010. november 9., kedd
15.
Ennyi éves lett ma a Törpém. Nagyon boldog születésnapot az én pici fiamnak! Persze a pici az csak képletesen értendő, sajna :-) Vagyis néha sajna. Tök jó lenne párszor még megdédelgetni, beszívni a fincsi babaillatot, na de hát ez van. Mostanában már csak az oroszlánszagot lehet szippantgatni a szobájába lépve :-D
Ajándékait tőlünk már előre megkapta, ma csak tortázás lett volna, de elhalasztjuk, ugyanis elkapta valami nyavaja szülinapja alkalmából és most két napig diétáznia kell, szóval a tortából nem ehetne, így meg inkább ne is legyen. Majd hétvégén bepótoljuk. Remélem nem jut eszébe megint, hogy mi süssük neki a tortát, mert azt szokta kérni. Pedig amit vennénk az tuti fincsibb lenne, de valamiért ez kellett neki az utóbbi pár évben.
Nem baj, ha kéri, akkor nagyon szívesen. Adja az ég, hogy még sok-sok éven keresztül süthessünk/vehessünk neki tortát, és ünnepelhessük a szülinapját, így együtt, hárman.
Na puszmák mindenkinek!
Bejegyezte: macsek dátum: 14:23 4 megjegyzés
2010. október 23., szombat
Facebook és gyerek
Furcsa cím, de mindjárt kifejtem. Ahogy többeknek, úgy természetesen nekem is fent van az egyszem pici fiam a facebookon, ismerősként bejelölve neki Csabi is és én is. Jókat szoktunk beszélgetni, üzengetni, szóval tök jó volt. Sőt a múltkor nagyon meghatódtam, mert volt egy ilyen körüzenet szerű valami aminek a szövege az anyukákról szólt és a végén az szerepelt, hogy aki úgy érzi, hogy az ő anyukája a legjobb anyuka a világon, az tegye közzé ezt az üzit. És az én Törpém közzétette, ahogy láttam, és én meg meghatódtam...
Na, de nem erről akartam írni. Valamelyik nap jön haza, látom, hogy olyan furin csillog a szeme. Kérdezem, mi van Törpe? Áááá semmi, jön a válasz. Hát jó, akkor majd elmondod, ha akarod. Megy kifelé, visszafordul, aszondja figyi anya..., mondom figyelek :-) Erre Ő: ááá inkább semmi. Na, mondom Balu ne szivass! Becsajoztál? Aszondja aha, és mosolyog :-))
Szóval most nagyon szerelmes, aminek örülök, csak ennek következményeként Csabi is és én is ki lettünk csukva a facebook ismerősei közül, mert mentek nagyban a szeretlek üzenetek és cikinek találta, hogy mi is látjuk :-)))
Szóval mióta becsajozott nem vagyunk ismerősök :-) Furcsa érzés ám. Jó már voltak ilyen kis tetszel, meg egyebek lányokkal, de olyan, hogy szerelmes legyen még nem.
Délutánonként randi a leányzóval, majd kiváncsi vagyok mikor kéredzkednek fel hozzánk, mert mostanában azért már elég hűvös van. Tippem sincs hogy fogok viselkedni a fiam barátnőjével:-) Gyanítom nem leszek rossz fej, de lehet kitör belőlem a házisárkány és akkor jajj a kislánynak :-DD Ez csak vicc volt persze.
Azért annyit mondtam a gyerkőcnek, hogy nagyi még nem szeretnék lenni, szóval ésszel, mert rálépek a monyára és hanyatt lököm :-) Akármennyire is divatos mostanság nagyszülőnek lenni :-P
Pókerre nem panaszkodom mostanság.
Sitngozok mostanság tudományos alapon, de tényleg :-)) Egész jól megy, illetve a full tilten rátaláltam ezekre a sima 2 és 3 dolcsis freezoutokra, és meglepően jól mennek. Ritka, hogy nincs FT és kettőt is megnyertem mostanában, Csabi is ezeket játsza, Ő is nyert már tegnap meg egy negyedik hely lett, bár sok indulóból. Szóval ezeken olyan 150-től 400 dolcsiig vannak az első helyek, de annyira verhető a mezőny, hogy magam is meglepődök rajta. Már nagyon szép kis roll lenne mindkettőnknek, mehetnénk sng-be is feljebb, meg a sima freezoutokban is, de sajna mostanság vannak anyagi gondok, úgyhogy ki kell veszegetni ezeket a pénzeket, de jól van ez így :-)
Ja, azt nem is meséltem, hogy volt megint pesten az affiliate konferencia, amin hagyományosan rendeznek élő versenyt. Erre neten lehet beszatolni magát az embernek, ez nekem már az elsőn sikerült is. Szóval mentem az élő versenyre. A díjazás komoly, a vakstruktúra egy vicc... Maradjunk annyiban, hogy az első nap végétől már nem a pókerről szól. Sikerűlt tovább menni a második napra, ahol eljutottam az FT-re, majd miután nem tudtam megnyerni egy 80-20-at és utána egy 60-40-et, kiestem fizu elött egyel a 8. helyen. Kicsit morcos voltam...
Na, hirtelen ennyit és puszmák mindenkinek :-)
Bejegyezte: macsek dátum: 18:45 3 megjegyzés
2010. október 14., csütörtök
Fura nevek
Vannak emberek, akiket megáldott az ég furcsa, mókás nevekkel. Az én kedvencem az volt, amikor még sok-sok évvel ezelött egy reggeli műsorba meghívtak egy szakértőt, már fogalmam sincs milyen témában. A neve Káposztás Benő volt. Hát nekem ez örökre az agyamba vésődött és jót mosolyogtam rajta.
Életkém is meg van áldva a nevével, mert valahogy senkinek nem sikerül megértenie, kivéve a németeseknek. Azoknak simán megy. Ráadásul hivatalokban a dolgozókat remekül lehet sokkolni a neve:Fuchs lakcíme:Klebelsberg Kunó utca kombóval. Szegényem épp, hogy átesik az egyik sokkon a név leírásánál, és máris éri a következő megpróbáltatás az utcanév bepötyögésével :-))
Viszont találtam két olyan gyöngyszemet, aminél hivatalnokként lehet beadnám a felmondásomat :-))
Mindketten a házunkban laknak. Az egyik Novokrescsenszkov Tamás a másik pedig Stotacovici Tibor. Hát banyek, mire szegények lebetüzik a nevüket, az sem lehet egy pepsi érzés :-)
Ezekhez képest az egyik gyerekkori barátnőm neve, akit Csarnogurszky-nak hívtak piskóta, mert az hallás után könnyen kimondható már.
Nektek van hasonlóan kimondhatatlan nevű ismerősötök?
Puszmák mindenkinek :-)
Bejegyezte: macsek dátum: 10:58 10 megjegyzés
2010. október 7., csütörtök
Fura bejegyzés
Azért az, mert igazából azt sem tudom miről fogok írni. Egyszerűen csak megnyílt a blogom és várta az új bejegyzést. Kicsit fura lelkiállapotban vagyok, mert most néztem meg egyik nagyon régen nem látott, ám annál nagyobb kedvenc filmemet, és mivel elég lelkis vagyok, az ilyen filmek jó darabig motoszkálnak még az agyamban.
Tényleg ajánlom mindenkinek megnézésre. Olyan keser-édes alkotás, aminél várod még a végén a szereplők felsorolásánál is, hogy folytatódjon, mert még kell belőle.
A másik ilyen kedvenc a Forest Gump. Ennek a filmnek a címe Sűlt, zöld paradicsom és itt a link hozzá, ha megnéznétek:
http://www.yv.hu/play_a_video.html?uploadedfileidhash=f64dfa068a3e3a1225f6baf77c0db6d1
A másik meg Lui blogja. Nagypapa lett. Ismerve Luit ez a szó, valahogy annyira nem hozzáillő. Lui fiatal, egy örök gyerek (sztem), nem lehet még nagypapa...
És akkor megjelenik magam elött a saját életem is. És rádöbbenek, hogy pár év múlva velem is megtörténhet. De hogy?? Hiszen még csak most voltam gyerek, még csak most volt, hogy tengernyi hülyeséget csináltam az iskolás évek alatt. Seregnyi emlék, ami nem lehetett olyan rég. Az is még csak tegnap volt, hogy megszületett a fiam és lám a jövő hónapban 15 éves lesz... Ha ez az elmúlt 15 év ilyen gyorsan elment, akkor az mire nagymama sorba kerülök, milyen hamar el fog már menni???
De basszus még csak 34 vagyok. Valamit a gyerekekkel kéne csinálni, mert esküszöm Ők tehetnek róla, hogy így rohan az idő :-)
Csak azt tudnám, hogy mivel lehetne legalább az érzetét csökkenteni annak, hogy így szaladnak el az évek. Sokszor lehet hallani, hogy xy úgy érzi teszem azt 50 évesen, mintha 100 évet is élt volna már. És azt hogy csinálja? Én úgy érzem magam, mintha a felét életem volna csak le. Mármint a 34-nek. Ez azt jelenti vajon, hogy nem tartalmas az ember élete? Vagy azt, hogy jól érzi magát? Mert ha az ember jól érzi magát, akkor mindig gyorsabban megy az idő nem?
Ezek igazából csak olyan költői kérdések, nem gondolom, hogy van rájuk jó válasz. Csak írok, és igazából arra sincs értelmes magyarázatom, hogy miért teszem. De azt hiszem be is fejezem, mert mindjárt jön haza a Törpe, és sürgősen meg kell tiltanom neki, hogy felnőjön :-)
Na puszmák mindenkinek!
Bejegyezte: macsek dátum: 13:59 7 megjegyzés
2010. szeptember 28., kedd
A zsarolás nem jött be
Tehát nem várok tovább Tuzsira :-) Annyi minden volt egyébként amiről blogoltam volna időközben, csupa érdekes és izgalmas dolog, de most minderről lemaradtatok, és igen, mindez Tuzsi miatt :-DD Na, jó befejezem, mert még a végén meg lesz lincselve :-)
Mivel kezdjem? Hát mondjuk azzal, hogy a múlt hét vasárnap Életke a szívgörcsöt hozta rám :-( Éjjel, lefekvés után egyszercsak rosszúl lett. Begörcsölt a veséje és szegényem csak szenvedett, annyira fájt neki. Próbálkoztunk fájdalomcsillapítóval, meleg sóval helyileg, de semmi sem segített. Maradt az ügyelet, ami hajnali 3-kor érkezett meg. Mondjuk fél óra alatt kiértek, de nekünk egy örökkévalóság volt az is. De legalább aranyosak voltak. Kapott két injekciót, egy hirtelen és egy hosszabban hatós fájdalomcsillapítót, és azt az ukázt, hogyha a rapid fájdalomcsillapítótól nem múlik el fél órán belül a fájdalom, akkor irány a sűrgősségi ügyelet. Viszont ha elmúlik, akkor is, de akkor ráér reggel. Ami vicces volt az az, hogy mondták, hogy melyik kórház ügyeletére kell menni, mire Életke megkérdezte, hogy a Honvéd kórházba is lehet? Aszondja az ügyeletes csajszi, hogy jogosúltak?? Persze. Hát akkor nehogy máshova menjenek!!! No comment.
Egyetlen kórház pesten, ahova az ügyeletes orvos is jó szívvel küldi a betegeket. A többi csak muszájból, ha nem vagy jogosult a honvéd-ra.
Szóval szerencsére Életke jobban lett, Édesem már el is aludt mire a dokik leértek szerintem a kocsijukhoz. Én persze még sokáig nem aludtam, mert figyelgettem, hogy tényleg rendben van-e stb... Rettenetes érzés, ha azt látod betegnek, akit az életednél is jobban szeretsz.
Aztán reggel (vagyis inkább délelött) irány a honvéd kórház sürgősségi. Szegényemnek akkor is eléggé fájt és a kocsikázás sem esett túl jól neki pláne a jó kis pesti utakon. Volt minden, vérvétel, vizelet, ultrahang, röngen. Azt mondták az ultrahangon, hogy látják, hogy volt/van valami, ami biztos, hogy vesekő, mert látja a tágulatot, viszont vagy annyira kicsi, vagy annyira fent, vagy lent van, hogy nem találja az ultrahangal. Úgyhogy gyógyszer és napi 5 liter folyadék fogyasztása tanáccsal elbocsájtást nyertünk. Viszont egy hét táppénz bejátszott, úgyhogy ez volt az egyetlen pozitív dolog a történetben :-) Hozzá teszem olyan hamar eltelt ez az egy hét, mintha kettőt pislantottam volna csak. Szerencsére a panaszok megszűntek, és már nem fáj semmije Életkének.
Viszont volt tök jó is a múlt héten. Most szombaton James fiának meccse volt itt pesten, így össze tudtunk futni. Jajj de örültem neki!! Tök jót dumáltunk, világot megváltottunk, szóval jó volt :-) Annyira jó lenne, ha a számomra fontos emberekkel nem ilyen ritkán lehetne csak találkozni... Apropó srácok, mi lesz a talival? Konkretizáljunk valamit, mert megint el fog sikkadni a dolog.
Olvasgatom Lui blogját :-) Szerencsére elég sűrűn van hozzá szerencsénk. Annyira tetszik, hogy mindent megír, a balfaszságokat is, sőt még ki is hegyezi az ilyen jellegű történéseket :-) Nem sokan képesek erre és ez tök szimpi.
Na, most hirtelen ennyi, mert tényleg elfelejtettem azt a sok mindent, amiről írni akartam és ez kicsit bosszant is, mert tudom, hogy mire eszembe jutnak, addigra majd megint lusta leszek írni. No mindegy, megyek dódozni.
Puszmák mindenkinek!
Bejegyezte: macsek dátum: 8:59 4 megjegyzés

