Gondolkodós

Mindenek előtt le a kalappal Luigi előtt, hogy megszerezte az ország 3. WSOP karkötőjét. Mindezek mellett a Chocolate Poker is igen tehetséges pro játékosokkal büszkélkedhet :-)) Kis ország, kis terem, sok karkötős és a miénk :-)

Szóval, most jön a gondolkodósabb része. Az egész kezdődött ott, hogy Bigluiék itthagyták az országot és remélhetőleg egy szép életet találnak Angliában, DE!
Luinak szerintem esze ágában sem lett volna külföldre távozni, ha meg tudnak élni 2 fizetésből. Na, ez nem megy. Pedig nincs luxus az ember életében, él egy panel lukban és uram bocsá van egy alsó, vagy alsó-közép kategóriás autója.
Na, itt jön az én aggodalmam is. 2 fizetésből esélytelenek lennénk megélni, ezért van több munkahely, de ezekből némely ugye bizonytalan. Bár a kormányváltás óta Csabi közalkalmazotti munkája sem áll túl stabil lábakon, mert akármikor lehet bármi.
Szóval ugye bátorkodtunk 30-as éveink elején belevágni egy lakás vásárlásába. Roppant nagy felelőtlenséggel választottunk magunknak egy luxus lakást (LOL) kőbányán (igaz nem a panelrengeteg közepén), de mégiscsak egy 10. emeleti panellakás. Ahol talán vétkeztünk az az, hogy 3 főre egy 3 szobás lakást vettünk (mea culpa) Uram bocsá, még azt is megengedtük magunknak, hogy felújítsuk és berendezzük. Kifizettük a Hondát, szóval így egyben felvettünk minderre 15millát.
Végülis a naiv elgondolás az volt, hogy albérletre fizetünk 60 ezret, ennek meg a törlesztése 25 évre havi 90 ezer (VOLT!!!!) Erre a volt-ra még visszatérek.
Tényleg nagy felelőtlenség úgy gondolni, hogy hát keresünk ketten, 30 ezer forinttal ugyan többet fizetünk havonta, de hogy a közhelyes kifejezéssel éljek, a sajátunkat fizetjük. Valahogy nem perspektíva az, hogy albérletet fizessen az ember. És majd a nyugdíjból hogy fogjuk? Ha egyáltalán lesz nyugdíj. Szerintem nem.
Szóval a törlesztő részlet. 90 ezerrel indultunk, majd a válság hatására lett 120 ezer az persze stagnált is, mert bár a válság már állítólag elmúlott, meg a bankok is rekord bevételt könyvelhettek el 2009-ben mégsem csökkent vissza. Jó, ez van, rohadjanak meg a bankok!
Aztán jött az új kormányunk, aki majd megoldja a devizahiteles lakástulajdonosok problémáját. Hát megoldotta. Ha valamelyikünk elveszti a munkáját se perc alatt fogunk az utcára kerülni, ugyanis a kormányra kerülésük első hónapjában (hála az okos és megfontolt nyilatkozataiknak, a hírnevüknek) olyan mélységbe zuhant a forint, hogy a törlesztőrészletünk több mint 150 ezer!!!! forint lett. És nem látom esélyét, hogy a helyzet javulni fog. El vagyok keseredve. Több mint 30 évesen, úgy hogy gyerek korom óta dolgozom, a páromnak jó szakmája van, diplomával, nincs egy nyugodt hónapom. Minden hónapban az jár a fejembe, hogy vajon a jövő hónap is rendbe lesz? Tudom, kicsit vicces ez a bejegyzés az után, hogy az előző postom arról szól, hogy megyünk Egyiptomba nyaralni, de az a pénz nagyrészt a pókerből jött. Tudom, tegyük félre szűkösebb időkre. Nem teszem. Ha jönnek a szűkösebb idők az a pénz mivel segít ki? Nem sokkal. Ráadásul a rohadt életbe fiatalok vagyunk és szeretnénk élni is kicsit. Csabi 33 éves és még sose volt nyaralni, csak max. ilyen hosszú hétvégére. Soha nem fürdött még tengerbe. Én se voltam még soha külföldön nyaralni. Ez a szar. Magyarázkodnom kell még magam elött is, hogy miért fizettünk ki ennyi pénzt a nyaralásra. Tegnap mikor befizettük többször is megkérdeztem Csabitól, hogy biztos? Tényleg kifizessük? Röhej!!!
Csak azt nem tudom, hogy mi lesz, ha ne adj Isten a jövő évben üt be a balszerencse? Még külföldre se mehetünk ki, mert a Törpének az utolsó éve a suliban, nem fogom megbolygatni... Szóval esküszöm nem tudom. Kva szar ez a bizonytalanság. Tudom, vannak sokkal rosszabb helyzetben lévők is, mert sokan már most sem tudják miből fizetik a számláikat. Annyira szeretnék úgy élni, ahogy ez rengeteg embernek kijár normális országokban, hogy dolgozol és élsz! Nem pedig dolgozol, nyomorogsz, idegbajt kapsz stb... Ez miért nem adatik meg ebben a kva országban?? Persze, erre is van válasz. Nekem is van rá, de az hosszadalmas és a kifejtésétől sem fog változni semmi. Marad sajnos ez a hónapról hónapra történő aggódás.
Sikerült elég jól elrontani a saját kedvemet is, remélem azért a Tiéteket nem.

Vidámabb téma:
Mindentől függetlenül nagyon várom a nyaralást már. Olyan valószínütlen, hogy nem is tudom elképzelni a pillanatot, amikor megérkezünk. Tegnap még kiválasztottunk 3 fakultatív programot, úgyhogy most arra megy a pénzkeresés pókeren :-) Van benne egy ilyen tevegelős, kvadozós túra, aztán van benne egy Kairó+nílus és egy mini tengeralattjáróval merülés. Ez a fix. amire befizetünk majd, aztán meglátjuk mennyi jön össze zsugán. Ha sok, akkor még van 2 program ami érdekelne minket.

Na egyelőre ennyi.

Puszmák mindenkinek

Változott a nyaralás :-)

Szóval a tervezett belföldi túra helyett inkább ide megyünk 11 várhatóan fantasztikus napra, All inclusive ellátással :-)))

Safaga

Az ötlet hirtelen jött, igazából a tesco utazási katalógusa gondolkodtatott el minket. Ugyan ez az ajánlat nem abban volt, de a mai napot azzal töltöttük, hogy megtaláljuk az igazit. Hát meg is lett!

Az utazás lefoglalva, jövő héten fizetjük, úgyhogy már tuti. Indulás július 23-án. Egy bibi van csak a repülő, mert amióta ültem repülőn még jobban rettegek a repüléstől, mint előtte :-) Nem baj, legalább lesz mire inni a tengerparton :-)

Puszmák mindenkinek :-)

Koncertre megyünk ma :-)

Bezony! Ez még a karácsonyi ajándékomhoz tartozik (jó rég volt mi?) Akkor kaptam Életkétől jegyet a mai Paul Potts koncertre. Hihetetlenül örültem neki, mert nagy kedvencem az ember. A hangjától kész vagyok. Persze lutri, hogy hogy fogjuk bírni a komolyzenei koncertet, de Életkém is szereti nagyon a hangját, úgyhogy szerintem élvezni fogjuk.
Egyébként többedszer is rá kellett döbbennünk, hogy azért öregszünk na :-D
Mehetnénk le Csabi kollégáival Balcsira, egy ilyen eléggé alkoholos befolyásoltságú napokra, de a kifogások:

1. nem bírunk annyit inni, hogy berúgjunk, mert neeeeeeem kell!
(ezt egyikünk sem ismerte régebben, mert annyit ittunk amennyi volt)

2. nagyon sokan lennénk, annyi ember, annyi nevet megjegyezni... nem kell!
(régebben ez azért volt jó, mert ahogy Életkém mondta, legalább mindenkivel inni kellett egyet)

3. nincs ágy, vinni kell matracot vagy hálózsákot. Nincs se matrac, se hálózsák a tarsolyban, nem vagyunk ilyen nomád életre berendezkedve.
(anno az se érdekelte az embert, ha egy matracon hatan aludtunk, ugyis olyan részeg volt az ember, hogy mit se érzékelt a külvilágból)

És akkor ezt a programot talonba téve megyünk olyan koncertre, ahol nyilván nem a rock, hanem inkább az opera fog dominálni :)
Bár Csabit próbáltam rávenni, hogy menjen le a kollégáival pár napra kikapcsolódni, mert már rég volt ilyen banzájon, de nem akaródzik neki.

Voltunk hétvégén költöztetni is. Egy másik barátaink vettek a Velencei tónál házat és oda kellett lecuccolni. Esküszöm, ha nem kötné ide a munka az embert én is elköltöznék Pestről valami közeli, de mégis vidéki helyre. Rengeteg pozitív tulajdonsága van Pestnek, persze. Viszont sokszor az agyam eldurranik a rengeteg embertől, és utálom is néha. Most nyáron, vagyis augusztus 10-én lesz 3 éve, hogy itt lakom. Repül az idő.
Upsz jut eszembe. El ne felejtsem Mretelét kérdezgetni, hogy akkor mikor is lesz az az ominózus összejövetel nála? :-)) Amit volt olyan kedves és erősen alkoholos állapotban felajánlott a társaság számára? Ha csak fele olyan jó lesz, mint Suttyéknál volt, akkor is szuper lesz, mert annyit rég röhögtem már mint ott :-)
Szóval Mr., ha olvasod a blogomat, akkor lécci mondj számunkra valami biztatót :-)

Na puszmák mindenkinek

Remek hétvége és ez+az

Gondolkodtam rajta, hogy az lesz a címe a bejegyzésnek, hogy remek hétvége és persze szex, mert hát Manónak is bejött a cím :-) Lett is egyből sok hozzászólás a blogjához, igaz a zömét én írtam :-)
Szóval az úgy volt, hogy már csütörtökön elkezdődött a halidéj Élekémnek és nekem is, mert Csabinak pénteken nem kellett dolgozóba mennie, mert valami honvédelmi nap vagy mi a szösz volt, hétfőn meg pünkösd, így már kivette szabira a csütörtököt is, hogy legyen együtt 5 napunk. Persze dolgozni kellett, de mégiscsak jobb úgy melózni, hogy itt csücsülünk egymás mellett a kanapén :-) Hozzá kell tennem, hogy felháborítóan gyorsan telnek a napok, ha meg együtt vagyunk akkor olyan, mintha egy nap 2 órából állna. Csabi szokta mondani, hogy "Életke, ha mi nem dolgoznánk, hanem folyamatosan együtt lennénk, azt vennénk észre, hogy holnap csenget a postás a nyugdíjjal" :-)
Hiába no, jó társaságban repül az idő.
Na, szóval csütörtök, péntek hármasban, vagyis két és felesben, mert a gyerekem már egy ideje bele van buzulva a pankrációba és most nekiállt honlapot szerkeszteni. Ne kérdezzen senki semmi bővebbet, annyit tudok, hogy pankrátoros honlap, lehet egymással meccsezni, a meccseket ps-en (vagy min) leszimulálják és ez alapján fejlődnek a karakterek. Asszem. :-) Annak örülök, hogy olyasmit csinál, ami fejleszti a számítógépes tudását, annak viszont nem, hogy nem lehet elvonszolni a gép elől. Szombaton az állatkertbe sem jött ki velünk, mert inkább marad itthon. Nem örültem, de most mit csináljak egy 14 és fél éves kamasszal, ha látom rajta, hogy semmi kedve családilag állatkertezni?
Mert ugye szombaton megérkezett manócsalád. Manó, Manóné, KisManó (aki már nem is annyira kicsi, és őszintén megvallva, nagyon szép lány lett Dorka. Hogy nem az apjától örökölte ezt a tulajdonságot az nyilvánvaló :-)) de hát ugye van ennek a gyerkőcnek anyja is :-)
Na, szóval 5-en vágtunk neki az állatkertnek, ami Manóékat ismerve fárasztó menetnek tűnt már előre is. Utólag is az volt, de annyi elégtétel volt benne, hogy Manóék is ki voltak már a végére. Viszont voltak szép pillanatok.
A legszebb az volt, amikor megcsapta a fülemet egy beszélgetés. A vagyis nem beszélgetés volt, hanem egy monológ melyet egy műveltségére megalapozottan büszke, hatalmas szilikon cickójú plázamacska intézett a nyilvánvalóan "vállalkozó" foglalkozású partneréhez. Tehát a lelkendező monológ az alábbi volt:
"Képzeld, most olvastam, hogy a lány oroszlán kisebb, mint a fiú oroszlán, és nincsen neki sörénye!!"
Wow, ehhez csak gratulálni tudunk, már roppant hasznos volt az állatkerti kirándulás :-))
Szeressük az ilyen életképeket :-)
Aztán láttunk lajhárt, aki remekül demonstrálta, hogy hogyan kell kinézni egy átbulizott éjszaka után :-)

Nagyon haláli volt :-)

Aztán tudtam kis kecskéket is simizni. Imádom őket. Igaz, hogy a simogatóra ki volt írva, hogy csak gyerekeknek, de még ez sem tarthatott vissza. Bár Csabi csinált orvul bizonyítékot róla, szóval bizonyíték is van a szabályszegésről :-)

És akkor a nagy kedvenceim!! A préri kutyák! Hát azok hihetetlen aranyosak voltak!!
Főleg a csöppségek. Kitartó munkával elértem, hogy az egyik picurt meg tudtam simizni, ami hihetetlen bátorságot igényelt, ugyanis az intés szerint vigyázni kellett, mert harapósak, de meg kellett kockáztatnom :-)

Aztán este volt evés-ivás-kártyázás. Részemről kellemesen be is csiccsentettem, mert ugye nem bírja a cigány a szántást (mert ugye többet kéne neki földművelni)
Manó szokás szerint a hatalmas tudásával (neeeem mááááákkkkal peeeeeeeerszeeeee) terrorizálta az asztalt, mindaddíg, amíg egy magasabb mák (bocsánat tudás) faktorral felvértezett férfiegyed ( Ő lenne Életkém) el nem kezdte szétcincálni a zseton tornyokat :-) Ezen felbátorodva már a kevésbé bátor, viszont annál tehetségesebb női egyedek is támadásba lendültek és biztosították Manónak az első kieső helyet :-) A partit egyébként Dorka nyerte, mert miután Manó kiesett (ja ekkor már kicsapós omaháztunk) atyai szigorát Dorkára vetítette, és a boardot látva megmondta a lánykának, hogy ez van nálad és ettől Dorka úgy megijedt, hogy jobbnak látta, ha tényleg az lesz nála :-DD
Én nagyon jól éreztem magam, és remélem a többiek is, rengeteget nevettünk és jó volt, hogy itt volt a Manó család. Remélem tudunk szerezni repülősnap belépőt és akkor ugyanezt megismételjük Náluk is.

Tegnap este beneveztem a Winner Pokeren lévő 14 dolcsimból a 10+1$-os 10000$ garantált rebuyos versenyre. (ezt már egyszer megnyertem)
Most nem sikerült csak a 4. hely, mert elvéreztem egy AQ vs. AK csatában. Így a kétezervalahányszáz $ helyett csak 750$ lett.
Jól játszottam és egyszer szerencsém is volt. A jó játék abban merült ki, hogy bár nem turbó verseny, a vakok azért elég barátságtalanul növekedtek. Szóval ha már bent volt a kis vak, nagy vak és valaki limpelt akkor már ment is az emelés vagy az allin. Ez a verseny közepétől ment így kb. Ja, egy AA-mat le is mákolták pedig. A szerencse pedig az volt, amikor egy 99-el voltam allin egy AK ellen. Flop xKK volt, amikoris mondtam Életkének, hogy ezt azért kapta, hogy cikibb legyen neki a turnre vagy riverre érkező 9-es. És lám meg is érkezett turn-re a 9-es :-))
Fő a pozitív hozzáállás.
Persze sajnálom, hogy nem húztam be (mindegyik bentmaradt simán verhető lett volna HU-ban), de majd a következőt :-)

Na puszmák mindenkinek

Jó kis hétvége

lesz a mostani! Legalábbis remélem, bár minden azt indokolja, hogy úgy legyen. Drága Manómék jönnek családostól a hétvégére és itt alvós buli lesz :-)
A terv az, hogy szombaton érkeznek és lesz egy állatkert látogatás aztán meg gruppen tánciszőnyegezés, társas, póker, kaja, pia és ami kell. Már nagyon várom, de tényleg.
Remélem, ha már a gyerkőcök nyugovóra tértek, akkor majd egy kis komolyabb alkoholizálás is belefér. Egyrészt, mert már régen találkozott a szervezetem említésre méltó alkohol szinttel (na jó két hete a mongolban azért benyakaltam egy liter sangriát, de az nem pia) :-) másrészt mert mostanában hangyányit sresszes az életünk munkából kifolyólag mindkettőnknek. A stressz oka, hogy annyi van, hogy nem 24 órából kéne állnia a napnak. Szóval majd Életkét is megpróbálom rávenni valami komolyabb piálásra :-D Csak valahogy a Drágám utál mindent aminek szesz íze van. Ez mondjuk nem baj, mert nyilván sokkal pozitívabb vonás, mintha mindent nyakalna ami A betűvel kezdődik, de ráférne már egy kis agykikapcs szegényemre is.
Ja igen, Manócsaláddal belevágtunk még egy projektbe. Ebbe az everest pókeres csapatversenybe, aminek a fődíja wsop package valami side eventre. (kb. ennyire érdekel maga a nyeremény, hogy azt se tudom mire :-D )
Csapatunk neve MaFuMa. Gondolom nem okoz nagy fejtörést senkinek, hogy miből állt össze a név. Ha valaki segítségre szorul, csak kiáltson :-)
Szóval az everest meg én nem vagyunk barátok. Ez több okból is így van. Nem köszönt fel a szülinapomon, nem járunk együtt állatkertbe, ja és a halálba szopat állandóan :-)
Ezzel nincs is semmi baj, mert én sem vágyom a barátságára, csak hát ottan kell küzdeni. Nőiesen bevallom, olyan sok pontot nem tettem hozzá a csapatunk helyezéséhez, de ez csakis a termen múlott :-)
Szóval úgy hozta a sors és a két másik csapattárs (Manó és Csabi) hogy a 7. helyen dekkolunk és még mindenre van esélyünk. Ráadásul az első 8 csapat még pénzt is kap. Úgyhogy most rászántam a projektre 100$-t és cashezek, mert most azzal lehet pontot gyűjteni. A pont gyűlik lassan a pénz fogy gyorsabban, szóval ezzel sem barát az everest :-)
A lényeg, hogy próbáljuk a 8-ban tartani magunkat, hogy valami sikerélmény is legyen a végén. Ha meg nyerünk valamit, akkor elisszuk.
Egyébként a csapat szerves része Manóné, alias Gyöngyi is, aki a versenyek alatt az íródeák szerepét vállalja, ugyanis skype konferencia beszélgetés van ilyenkor. Mint megtudtam Manó, (mint ahogy egy normál pasihoz illik) :-D nem képes több dologra koncentrálni, tehát a játék mellett már nem tud skypeolni :-) Így Gyöngyöm közvetít és röhögünk is nagyokat!!! Sajnos a legutóbbi alatt melóznunk kellett még, ez úton is bocsi, hogy nem tudtunk beszélgetni.

Ha lesz még idén nyár, akkor talán a terveinket is megvalósítjuk :-) Ahova mindenképp megyünk, mert már lefoglaltuk a szállást is, az júliusban a Veszprém rally. Oda megyünk egy hosszú hétvégére. Ha sikerül jegyet szerezni (ingyééé) akkor Kecskemétre is megyünk a repülős napra. Aztán mivel Balcsi függő vagyok, oda is le kéne menni egy hétre, meg amit még tervezünk az a Csabi keresztgyerekéékhez mennénk Németországba. Persze, ha már ott vagyunk, akkor jó lenne elmenni ide is meg oda is... Hát aztán, hogy mi lesz belőle?? Majd nyár végén megírom.
Amilyen sűrűn mostanában írok, lehet akkor lesz a következő posztom :-))

Na puszmák mindenkinek!

Szia Naplóm

Lassan már be kell mutatkoznom neki, olyan régen találkoztam már vele :-)
Szombaton voltam játszódni. Aréna póker 1 milla megafreeroll. A döntő nevezési díja 33+3, ami nekem ingyenben volt, mert járt nekem. :-) 54 induló volt, nem is nagyon húzom az időt vele, 14-nek estem ki. A döntő parti az volt, hogy nekem volt kb. 250K-m 10K nagyvaknál (nem igazán sikerült deep-re a verseny) :-)) Ja az átlag ekkor 120K volt. Szóval ss előről emel min.raise elöttem a csávó 50K-ig vissza, én meg csücsülök AK-n. első ss-nél 60K még visszaemelő srácnál is összesen 100K a már berakott 50K-val együtt, tehát 100K-ból két srácot is kiszedhetek. Szóval megemeltem 100K-ig. Első ss dob (AT volt nála, amit nem is értek, hogy miért minraiselt annyi zsetonból, utána meg dob...) az 50K-ig emelő srác meg gondolkodás után ehh, adom felszólalással megadja és mutat AQo-t, ami valljuk be az én AK-m ellen egy remek mutatás :-) Egészen a floppig, mert persze érkezett egy Q és más semmi.
Hagyjuk. A hócipőm tele van vele, hogy mindig ez van. Ja persze utána nem jött már semmi, majd egy két páromat alázta le egy full és vetett véget a versenynek, ami az igazat megvallva már az után az ominózus parti után már nem is érdekelt. Annyira érzem az élő játékot, hogy hihetetlen pedig. A legjobb lapom egy QQ volt a verseny alatt amit a floppon érkező A össze is csukott, mert ugye hiába emeltem, jött még négy játékos és nehezen tudtam elképzelni, hogy egyiknél sincs A, úgy hogy nem is küzdöttem tovább a dámáimmal. Szóval nagyjából 6 órán keresztül küzdök a szarabbnál szarabb lapokkal, lopkodással stb... és tényleg megy a játék, dobatok jobb lapokat meg minden és erre ez van. De mindig a végjátékban. Kicsit elegem van már ebből. Tényleg hány százaléka van annak a tetves AQ-nak?? Nagyon nem sok. És mégis. És ahelyett, hogy CL, vagy a közeli lettem volna, mehettem a levesbe. Pedig nem játszom mostanában sok élő versenyt, de mégis érzem őket nagyon. De a kva életbe csak nem akar összejönni sose.

Ja, amikor 5 óra játéknál tartottunk megjelentek a rendőrök. De nem kis létszámban. A mozi elejénél lezárták a kaszinó+kártyaterem részt és egyenként igazoltattak mindenkit, plusz le is kérdezték mindenki adatait, hogy nincs-e kőrözve. Miután most itt írogatok, ebből is látszik, hogy engem nem kőröztek :-D Viszont faszán elment ezzel is olyan 1, másfél óra.

Egyébként minden oké a dühöngésemen kívül :-) Ma este megyünk Hadházi estre!!! Jippíííííí
Aki nem tudná kiről van szó, Ő a mi nagy kedvencünk Csabival:
Mirtil cica

Szóval nevetésben nem lesz gond :-))

Puszmák mindenkinek!

Kavalkád

Azért lett ez a címe, mert elég sok mindenről fogok írkálni.

Kezdem azzal, ami a Hawaiipokeren az egyik blog megjegyzés részében már beszélgetésként elindult.

Történt egy sajnálatos esemény Balu iskolájába. Kezdem ott, hogy ugye Balu 7. évfolyamtól jár ebbe a suliba, tehát idén kezdte. A társai nagyon megszerették, Balu is szereti az iskoláját és a társait is szerencsére. Mondhatom azt, hogy jól alakul minden, mert a jegyei is egyre jobbak, meg minden téren kezd magára találni a Törpe. Ez nekem nem kis öröm, mert elég problémás gyerkőc volt, és ha hiszitek ha nem, nem azért mert a családi háttere rossz volt. Igaz nagyon kis korában elváltunk az apjával, de azóta is a legnagyobb egyetértésben neveltük Balut, igaz külön. Mindenhol szeretetet kapott a srác, apjáéknál, nagyiknál, nálunk is, szóval nem tudni mi volt a gond vele. Megjártunk jó pár pszichológust is, akiknek addig terjedt a tudományuk, hogy a gyerek azért ilyen, mert elváltak a szülei. Hmm. 2 éves se volt a gyerek, mikor ez megtörtént szóval hagyjuk. A másik gyerekpszichológus még durvább volt. Ő megállapította, hogy a gyerek IQ-ja nem éri el az átlagot sem, nem képes koncentrálni és még az is álom marad, hogy egy szakmát megtanuljon!!! WOW Hangyányit lelombozódtunk, de nem voltunk hajlandóak ezt elhinni. És milyen jól tettük. Balázs teljesen olyan, mint a többi vele egykorú gyerek, semmi különbség nincs. Se perc alatt képes megtanulni a neki feladott dolgokat és képes 5-öst is hozni az iskolából, csak lusta és trehány. De az a kbaszott gyerekpszichológus képes lett volna kisegítőiskolába küldeni a gyereket, csak mert megcsináltatott egy tesztet a sráccal, aki épp aznap valszeg nem volt formában, vagy nem is volt kedve megcsinálni. Ja, és nyugtatót is írtak fel neki. Mi nem azért fordultunk hozzájuk, hogy legyógyszerezzék a gyereket, hanem azért, hogy ha már ők a szakemberek akkor próbálják meg megtalálni az utat a gyerek érdeklődésének a felkeltéséhez, mert mi megpróbáltunk minden tőlünk telhetőt és nem sikerült. Na ezt ők megoldották volna a fentebb leírt módszerekkel.
Szóval Baluval hála Istennek minden oké. Azt tudni kell, hogy magasabb, mint a vele egykorúak általában és jó kiállású gyerek is. Van az osztályukba egy gyerek, aki akkor került oda, amikor még csak 4. osztályba jártak. Azóta terrorizálja az osztályt és az iskola túl béna és tehetetlen ahhoz, hogy eltávolítsák. Na ennek a csávónak a Balu csípi a szemét, mert a többi gyerek megy a Balu után, vagyis szeretik és hallgatnak rá. Ez abból is látszik, hogy év elején, amikor oda került a Törpe, az osztály Őt választotta meg osztálybizalminak meg diák önkormányzati tagnak. Na mindegy. A srác ellen van már egy csomó rendőrségi ügy, csak ugye kiskorú és nem büntethető (ettől is a falnak megyek) gyámhatóságnál is ott van az ügye és pont most vitték volna el a családtól, ha az apuka a BÖRTÖNBŐL meg nem fellebbezi az ügyet!!! Szóval az lett a dolog vége, hogy a fiamat megszúrta egy bicskával a vállán. Szerencsére semmi komoly, DE AKKOR IS!!! Persze ebből is rendőrségi, gyámhatósági ügy stb... Én az iskolában azt hiszem teljesen jogosan kikeltem magamból, hogy jeleztük már, hgoy ez a kis buzi késsel járkál az iskolában korábban is, és miért nem tettek semmit? Miért kell megvárni amíg ténylegesen vér folyik?? És nem tehetnek semmit. A gyerek tanköteles, nem küldhetik el az iskolából. Nem helyeztethetik át kisegítő iskolába se, mert ha a szülő nem adja a beleegyezését, akkor nem rakják át. Mondom, olyan világban élünk, ahol az apukának, aki jelenleg is több éves börtönbüntetését tölti JOGA van megfellebbezni bármit is. A börtönből vaze! Így a gyerek másnap már ugyanúgy mehet az iskolába és terrorizálhatja a gyerekeket. Jó persze azért történtek lépések ez ügyben. De egyszerűen hihetetlen, hogy egy iskola nem küldhet el gyereket, a tanárok nem tehetnek semmit, még óráról sem küldhetik ki, mert ha a gyerek azt mondja a tanárnak, hogy a kva anyádat, nem megyek, akkor ott marad, mert a tanár nem nyúlhat a diákhoz. Nem motozhatják meg, hogy van-e nála bármilyen olyan eszköz amivel kárt okozhat másokban, mert azzal is sértik a személyiségi jogait a gyereknek!!! A gyámügy futja a köröket a bürokrácia útvesztőjében, és ennek az a következménye hogy egy gyerek tönkreteszi egy osztály vagy egy iskola életét. Ja és persze olyan országban élünk ahol a gyereknek nincs joga ahhoz, hogy biztonságba érezze magát az iskolában, viszont egy börtönben ülő embernek joga van fellebbezni hivatalos ügyben. Asszem ez szintén a no comment kategória.

Ezért írtam azt amit írtam a fórumban, hogy nem túl valószínű, hogy a mai fejemmel gyereket szülnék ebbe az országba, meg erre a világra. És érdekes, hogy jó pár olyan ismerősöm van, akinek nincs gyereke és ezen a véleményen vannak, hogy egyszerűen nem mernek gyereket vállalni. Azt mondják, hogy nem bírnák ki az aggódást, mert annyi minden történhet egy gyerekkel manapság. És tök mindegy, hogy te hogy neveled. Attól még bármikor agyonverhetik, leszúrhatják, megerőszakolhatják, stb... És valahogy meg is tudom érteni, hogy ez nem hiányzik nekik. A legjobb példa erre az az, hogy én tényleg nem tartom magam azért annyira tyúkanyó típusnak, de amikor mondjuk a Törpe megy Győrbe, akkor inkább kivisszük a népligetbe, meg ki is megyünk érte. Nem azért mert nem tudna kimenni egyedül, hanem mert inkább ne mászkáljon egyedül azon a környéken. Főleg mondjuk egy fradi meccs előtt. Pedig 14 éves!! Hát hol vittek volna ki minket 14 évesen az állomásra annak idején?? Sehol. Én 14 évesen egyedül éltem. Persze az sem volt normális, de úgy alakult. De valahogy nem kellett ennyi veszélytől tartani akkoriban, mint most amikor tényleg bárkit agyonvernek 100 forintért. És azt hiszem tök mindegy, hogy az embernek fia vagy lánya van. Mindegyik ki van téve a veszélyeknek.
Akartam még írni egy csomó dologról, de most megint felhúztam magam, úgyhogy nem teszem inkább.

Puszmák mindenkinek