Főképp erről lesz szó ebben a bejegyzésben. Így utólag még mindig kicsit bosszús vagyok a történtek miatt, de majd kicsit késöbb erről.
Szóval pont jól jött ki dolog, mert szerettünk volna kimenni Bécsbe az adventi időszakban, így meg még egy jó kis verseny is alakult belőle. Bár sajnos a verseny miatt városnézésre sok idő nem maradt :-)
Szóval elindultunk pénteken délután 2 óra felé, gyereket, kutyát leparkoltuk Csabi anyukájánál. Ugye 3 csomagot nyertek a promóciónkban srácok. Ebben a promóban.
A következő Kievben lesz, arra is lehet csomagot nyerni nálunk. Részletek itt.
Szóval tudtam, hogy a 3 srác kint lesz, meg jött Siba Laci is és a tesója Zoli is. A határnál megálltunk matricát venni, ott meg összetalálkoztunk Lipikével, aki közvetíteni jött ki, és örültem neki, hogy újra látom.
Pénteken már a második selejtező nap volt, mert csütörtökön is volt egy már, azon csak 200-an indultak, viszont a péntekin már 395-en.
Megérkeztünk a szállásunkra, ami egy tök jó hely volt. HB1 hotel a neve, nemrég épült és olyan az egész szálloda, mintha valami sci-fi filmbe érkezett volna az ember. A szobákban is és az egész szállodában minden fehér, és tök modern. A földszinten automata, ahol ha éjjel érkezel vagy távozol ki és be is tudsz csekkolni, szóval tök aranyos hely volt.
Lepakolásztunk, majd irány a montesino. Annyi ember volt, mint égen a csillag... A pókerterem a legtetején van az épületnek, viszont még az egyel lejjebb lévő szinten is be kellett rendezni egy termet cirka 12 asztallal. Na, mi Csabival ide kerültünk, aminek kicsit sem örültem, mert szabály szerint majd megfagytunk. A verseny kellemes struktúrával indult. 20K kezdőzseton 25-50 vakokkal és 45 perces vakemelkedéssel. Rengeteg magyar volt, de volt ciprusi, francia, német, meg még Isten tudja honnan voltak még emberek.
Én személy szerint nem igazán szeretek az első egy-két vakszinten játszani, jobb ilyenkor csak figyelgetni. Na, ez most sikerült is, mert a lapjaim sem támasztották alá a játékot :-D Pár olyan kasszába keveredtem bele, aholva az ods miatt már érdemes volt és kreatív lapom is volt hozzá :-)) Hozzáteszem, hogy a játékosállomány eléggé gyengécske. Úgy fogalmaznék, hogy egy 10-es asztalon van kb. 2 jó játékos 3 közepes és a többi, meg a fogalmatlan fish. Főleg a kínaiak... Hát azok készen vannak. Mondjuk én imádom Őket, mert kettőn is feldupláztam magam :-))
Egy olyan partim volt, amit végigvihettem volna, ha nagyobb fish vagyok és nyertem volna egy rakat zsetont vele az első vakszinten. (nagyjából riverre olyan 12000 zseton volt az asztal közepén.) Emelt parti volt, és egy egész normális játékos volt aki előről emelt. Kapott 3 megadást, mire rámért a parti. Nálam QTo. Hát monndom, most már akkor nézzük. Flop T64 két pikkel, ami nálam nem volt. Az eredeti emelő srác továbbhívta, amit ketten megadtak elöttem. Itt gondolkodtam rajta, hogy visszaemelek, de egy oka volt, hogy nem tettem. Nem az eredeti emelő miatt, bár nála magasabb párt sejtettem, hanem inkább a két szin miatt. A másik két megadóról simán elképzeltem, hogy szín és/vagy sorhúzóval jönnek, és emelhetek akármekkorát nem dobják el. Szóval nem igazán akartam a T páromra nagyon növelni még a potot, így csak adtam én is. A turn nem segített rajtam, bár se sorhoz, se színhez nem jött lap. Eredeti emelő srác továbbhívta, ráadásul nem is kicsit, amit a két srác adott. Én meg nem akartam itt már több zsetont beleinvesztálni a partiba, így kiszálltam. Riverre persze jött a Q, hogy bassza meg, és nem is pikk Q jött. Az emelő srác belehívott és a második srác megadta, a harmadik eldobta (nyilván színhúzón volt) Az emelő srácnál K pár volt, a megadó gyereknél 64 flop két pár. Szóval riveren még szépen szedhettem volna ki belőlük zsetont. Ez van, ha az ember nem elég fish :-)
Aztán úgy a 3. vakszint környékén nekiálltam játszani. Mivel addig elég csendes voltam, így ez elég jól sikerült is. Sok kasszát tudtam elvinni a semmivel is, elég volt egy két blöfföt elengedni. Volt két fiatal srác az asztalnál, akik elég szépen játszottak és az első 3 vakszinten szép stacket is építettek. Mutatásuk nem nagyon volt, de azt azért le lehetett venni a hivásaikból, hogy nem a kézbe lapjaik támasztják alá a játékukat :-) Na az egyikkel összeakadtam. Akkor már két partit vittem emelésekkel, majd a 3. partiban találtam egy KK-t!! Wow, a nap lapja volt addig :-) Persze emelek megint, az egyik fiatal srác gombról visszaemelt rám. Mondom hoppá! Bennem volt a félsz, hogy AA van nála, nem emeltem vissza rá, mondom meglássuk mi történik majd flop után. Megmondom őszintén nem emlékszem mi volt a flop, csak azt tudom, hogy két pikk volt itt is az asztalon, meg kicsi lapok. Én persze tovább hívom a flopot, amit a srác csak megadott. Megmondom őszintén itt már elég kis százalékra tettem az AA-t, sőt az esetleges flopp szetet is. Turnre nem érkezett szín, itt belecsekkoltam, mert 99% biztos voltam, hogy a srác ezt gyengeségnek veszi és továbbhívja. Ez meg is történt, amire én rátoltam az allint. Erre a srác szidott mindent mint a bokrot, láthatóan nem tetszett neki, hogy allin raktam. Ennek azért örültem, mert bebizonyosodott hogy jól gondolkodom (megmondom őszintén én két magas pikk lapra tettem) szóval vakarta a fejét gazdagon, szenvedett pár percet, de megadta. A mutatásnál annyira nem örültem, mert 65 pikket mutatott, amivel alul felül nyitott sora és négy szine volt, vagyis annyi outja, mint égen a csillag. Szerencsére a river káró 9 nem segített neki, így dupla volt. Ráadásul nem vesztettem az imidzsemből se, mert az első mutatás amit láttak tőlem az asztalnál egy KK volt, ami nyilván tovább erősítette bennük, hogy ez a csaj csak lappal játszik. Szóval lehetett garázdálkodni tovább. A másik agresszor srácot is helyretettem pár 3bettel, szerencsére nálam feladta a további próbálkozásokat. Fogyogattak az emberek szép lassan, szegény Csabi meg olyan asztalra került, ahol folyamatos volt a limpelés, majd ha Ő vagy a másik asztalánál ülő játékos megunva ezt rájuk emelgetett, akkor annyiért játszottak :-) Lapot nem dobtak el flop elött sose, persze Csabi sose talált semmit, ezek meg mindíg így eléggé lecsövesedett szegény. Majd odaültették az asztalomhoz. Kicsit sem örültem neki... Nem azért, mert imádom, ha a közelemben van, de -1 ember akitől zsetont lehet szerezni. Na itt is üldögélt a Drágám jó sokáig, mert annyi stackje volt csak, hogy egészséges allint behúzva normális zsetonra kapaszkodhatott volna vissza. Ez szerencsére be is jött neki (egy kínain, akik a barátaink lettek) :-)) Majd bomlott az asztalunk. A következő asztalomon a jobbomon volt egy fiatal srác (armani napszemcsi, kurva drága óra és egyebek) és akkora zsetonkupac, hogy nem látott ki mögüle. Akkora mákkal, hogy ilyet még nem láttam. Háromszor tolták bele a nut lapjába az allint...
Na, mondanom se kell, hogy terrorizálta az asztalt. Aztán meguntam. Nekem szokásom, hogy sose nézem meg a lapjaim, amig a többieket végig nem nézem, hogy mit tesznek miután megnézték a lapjaikat. A srác is ilyen volt. Aztán volt egy érdekes helyzet. Találtam valami értelmesebb lapot, amivel emelni akartam, de a srác mellettem már baszogatta a zsetonjait szokás szerint, vagyis emelni akart. Na erre elkezdtem előszedni egy csomó zsetont. Láttam, hogy oldalra vizslat és eldobja a lapját, én meg emeltem :-) Utána ez volt a trend, ha emelni akartam, akkor előszedtem a zsetonokat, számolgattam, mielött rám került volna a sor, és a srác ilyenkor mindig dobott :-) Na itt kaptam a nap első és a versenyem utolsó AA-ját. (nem volt több belőle) Kínai barátom emel előről amire a fiatal srác gondolkodik (mondom magamban gyere csak, gyere, olyan rézt kapsz, hogy csak füstöl) Szerintem megérezte, pedig direkt nem bántottam a zsetonjaimat, én visszaemeltem kínaira, annyit, hogy a visszaemelése csak allin lehessen, amit nagy szenvedés után be is tolt. Én persze megadtam Ő meg mutatott egy 77-et és nem javult. Szóval az első nap végét kicsit több mint 70K zsetonnal zártam. Hajnali 4-kor. Hangyányit hulla voltam én is meg Csabi is. Zoli kiesett szegény, Csabi cirka 27K zsetonnal végzett az első napon, Laci meg olyan hullámvasutat csinált, hogy öröm volt nézni :-)) 1250-ről jött vissza a nap végére olyan 40K-ra, így 3-an mentünk tovább a kis csapatból a második napra, mert a 3 csomagot nyert srác (Márta János, Komjáti Gergő és Szörény Rezső) sajnos kiestek az első napon.
Folytatás következik.
Puszmák mindenkinek!
2010. december 8., szerda
Bécs
Bejegyezte: macsek dátum: 9:56 7 megjegyzés
2010. november 19., péntek
Álomlány
A címről majd késöbb, most berakok ide egy viccet, amit a múltkor olvastam és nem kicsit nevettem rajta:
Egy Cipruson szolgáló katona egy nap levelet kap a barátnőjétől amiben ez áll:
- Kedves Pisti! A mi kapcsolatunk nem folytatódhat tovább, a távolság ami elválaszt minket nagyon nagy... Biztosíthatlak, amióta elmentél, már kétszer csaltalak meg... Légy s...zíves, küldd vissza Nekem a fotót, amit korábban küldtem...
A katona kiakad, megkéri a társait, ajándékozzanak neki egy fotót a barátnőjükről, a feleségükről, a nővérükről, az unokahúgukról. 57 fotót gyűjt össze, beleteszi mindet egy levélbe, együtt Marinak a fotójával és ezt írja hozzá:
- Kedves Mari! Ne haragudj, de nem sikerül emlékeznem, ki a f@szom vagy Te! Légy szíves vedd ki a Tiédet, és a többit küldd vissza!
Aztán, hogy mit is akarok a címmel? A facebookon jobb oldalt megjelennek a fizetett hirdetések. Ez elég ügyesen van felépítve, mert ahogy beírod a regisztrációnál az érdeklődési körödet (vagy azt késöbb módosítod) annak megfelelően kapod a hirdetéseket. Pl. az adatlapomon csak késöbb adtam hozzá, hogy a családi állapotom eljegyezve. Na azóta esküvői ruha dömping, karika gyűrű és egyéb ilyen remek és igencsak költséges cuccok hirdetését kapom.
Viszont van egy hirdetés, ami már hetek óta üldöz, és már az első alkalommal is kiakadtam rajta (mert az ilyeneken kiszoktam) :-)
A felhívó szöveg a következő: Álomlány vagy lábtörlő?
Márhogy én melyik szeretnék lenni. Mert, ha önerőből csak a lábtörlő titulusra futná, akkor a cég segít rajtam egy álomlány tréningel potom 8900 forintért. Persze igyekezzek, mert most korlátozott számban ingyenesen is az enyém lehet. Esküszöm viszketnek az újbegyeim, hogy regisztráljak rá, mert szívesen olvasok és röhögök baromságokon, csak mivel én netes beszopatás szempontjából a lábtörlő titulust kapnám az ilyen cégektől (álomnő, vagyis álomhülye biztosan nem vagyok), ezért inkább csak elképzelem a traininget.
Ezeket ajánlják, ha elvégzed a tanfolyamot:
Összejössz az igazival (a legjobb pasival, akit csak kaphatsz).
Királynőként bánik Veled.
Nyugodt és harmonikus kapcsolatod van.
Érdekes, színes életed van.
Szerelmes Beléd a párod.
Feleségül akar venni.
Gyereket akar Tőled.
Veled akarja leélni az életét.
A párod sokszor kimutatja a vonzalmát.
Tisztelettel és szeretettel bánik Veled.
És természetesen garantálják, hogy ha velük edzel, akkor az alábbiak nem történnek meg veled:
Nem találsz megfelelő társat
Nem viszonozzák az érzéseidet
Elhagynak
Megcsalnak
Magadra maradsz öregkorodra
Tiszteletlenül bánnak Veled
Csak addig kellesz, míg jobbat nem találnak
Csak a szexre kellesz
Csak cselédnek kellesz
Csak szülőgépnek kellesz
Csak kötelességből vannak Melletted
Már nem szeretnek
Nem találnak többé vonzónak…
A dolog számomra ott bukik, hogy nem is akarok álomnő lenni. Az álomnő elérhetetlen ahogy a nevében is benne van, a pasi álmaiban szerepel. A cél az lehet, hogy az ember valós legyen és a valóságban legyen olyan, hogy a partnere ne álmodozzon. Szerintem. Bár én nem adok ki ilyen oktató kazettákat,így nem tudhatom :-)
A probléma ott van, hogy azokból akik ilyen hülyeségekre beregisztrálnak, maximum egy agymosás után lehet ha nem is álomnő, hanem egyátalán normális ember. Mert aki elhiszi ezeket a parasztvakításokat, az annyira hülye, hogy megérdemelne egy Microsoft címkét. És mivel hülye, úgy is fognak bánni vele, ahogy kijár.
Vagyis igaz lesz a második felsorolás.
Mi a tanulság? Ha olyan hülye vagy, hogy regisztrálsz minden szarra, sose lesz normális kapcsolatod :-D
Hoppá, milyen messzire is mutatnak ezek a dolgok? :-))
Na puszmák mindenkinek :-)
Bejegyezte: macsek dátum: 9:53 3 megjegyzés
2010. november 16., kedd
Hogy mekkorát változnak a dolgok...
És ez így is van. Hányszor mondjuk, hogy ha valaki azt mondja nekünk, mondjuk 10 évvel ezelött, hogy ez és az lesz velünk/belőlünk, akkor tuti pofán kacagjuk. Velünk, vagyis inkább Életkémmel ez történik mostanság. Hogy miért én írom? Hát mert az én Tündérkém elöbb futja le a maratont, minthogy blogoljon (bár erre a maraton lefutásra még visszatérek :-))
Igazából nem is értem miért, pedig imádom a szövegét és szerintem ezzel nem csak én vagyok így, de irigy a Drága és sziporkáit megtartja magának, vagyis nekünk, bár én közkincsé tenném a helyében.
Szóval Életkém annak idején nagyon meg akarta úszni a katonaságot, és aki ismeri az sejtheti, hogy ez sikerült is neki. Mondták neki többször is, hogy gyere sorozásra, mert kellesz nekünk. Ő meg csak nem ment. Sokadszorra sem. Teltek az évek, egyre jobban invitálták, hogy menjen, de kitartó volt és nem tudtak elég csábító ajánlatot tenni :-) Miután rájöttek, hogy ez a hapsi nem fogja szolgálni a hazát azzal, hogy fogkefével wc-t sikál, arra gondoltak, hogy a pénzbírság majd meghozza az eszét. Nem nyertek. Vagyis nyertek pár ezer forintot, mert a bírság befizetését megfelelő kompromisszumnak tartotta Életkém a nyugalomért cserébe. És elég türelmes is volt, mert kiülte az ász párját, vagyis kivárta, amíg eltörlik a kötelező katonaságot. :-)
Aztán most sokat változott a világ. Már tavaly elkezdtük pedzegetni, hogy mi lenne ha hivatásos katona lenne, ha már a Honvédelmi Minisztériumba dolgozik. Persze maradna ugyanazon a poszton, csak katonaként és persze nyilván nem annyi fizetésért :-) Aztán ez elsikkadt. Viszont most változott a helyzet, mert ugye a közszférában elég nagy átszervezések lesznek év végén, így náluk is. Életkém meg a sarkára állt és azt mondta, hogy hát Ő akkor talán eljönne onnan. Erre úgy berezelt mindenki, hogy rögvest csináltak neki egy századosi helyet, ami elég jó lesz minden tekintetben :-) Ezt január 1-el elfoglalhatja.
Szóval, ha valaki 10-15 évvel ezelött azt mondja Csabinak, hogy katona leszel és még örülni is fogsz neki, hát megkapta volna a szemköztnevetést.
Aztán ha valaki azt mondja Neki (bár az utóbbi években nekem is) hogy önszántadból nekiállsz kocogni, akkor azt nemhogy pofán röhögjük, de még orvoshoz is elvisszük :-)
Márpedig ugye a helye megvan katonáéknál, de azért pár dolgot meg kell tenni a beöltözéshez. Kell nyelvvizsga, értelmi és fizikai felmérés. Nyelvvizsga nem lesz gond, az értelmi felmérés csak-csak :-)) a fizikai felmérés a mummus. Nyilván neki, mint tisztnek és irodai dolgozónak nem az a szint, mint egy olyan katonának, aki megy mondjuk Irakba, de azért na... Ott kezdődik, hogy össze kell szedni 200 pontot. Ezt különböző dolgokból lehet, amire mi ráhajtottunk az a futás, fekvőtámasz, felülés kombó. No, ezt a 200 pontot úgy kell értelmezni, hogy mondjuk, ha valaki 2 perc alatt megcsinál 100 fekvőtámaszt, akkor az 100 pont, tehát darab/pont egységgel lehet számolni. A futásnál 3200 métert kell teljesíteni. 160 pontot akkor lehet kapni, ha 14 perc idő alatt lefutja az ember (mondjuk az nem is ember) :-D
Persze, kevesebbet is lehet szerezni, bár a táblázatban csak 17 percig írták a pontokat. Arról nem írtak, hogy mivan, ha két hét alatt teljesíti az ember. :-)
Szóval érezzük, hogy a gondok nem kicsik, tehát van cirka egy hónapunk arra, hogy megugorjuk a feladatot, és összeszedjünk 200 pontot. Vagyis csak Ő. :-))
Viszont én, ahogy egy jó párhoz illik támogatom a Drágámat, úgyhogy esténként futással, felüléssel, fekvőtámasszal fárasztjuk egymást (és más ezek után nincs IS) :-D
Az első napi eredményünket tekintve oly távolinak tűnik az a 200 pont, hogy nem is látjuk, de kemények vagyunk (vagyis leszünk) és megcsináljuk.
Nekem persze azzal, hogy Életke katona lesz van más célom is, van ami még a különböző előnyökön kívül hajt :-) Mert amikor majd megcsináljuk és beöltözik, akkor lesz neki csecse katona rucija, amiben biztos tök édes lesz és amit majd jól le lehet venni róla és akkor majd lehet más IS nem csak a futás :-))
Na puszmák mindenkinek!
Bejegyezte: macsek dátum: 9:27 8 megjegyzés
2010. november 9., kedd
15.
Ennyi éves lett ma a Törpém. Nagyon boldog születésnapot az én pici fiamnak! Persze a pici az csak képletesen értendő, sajna :-) Vagyis néha sajna. Tök jó lenne párszor még megdédelgetni, beszívni a fincsi babaillatot, na de hát ez van. Mostanában már csak az oroszlánszagot lehet szippantgatni a szobájába lépve :-D
Ajándékait tőlünk már előre megkapta, ma csak tortázás lett volna, de elhalasztjuk, ugyanis elkapta valami nyavaja szülinapja alkalmából és most két napig diétáznia kell, szóval a tortából nem ehetne, így meg inkább ne is legyen. Majd hétvégén bepótoljuk. Remélem nem jut eszébe megint, hogy mi süssük neki a tortát, mert azt szokta kérni. Pedig amit vennénk az tuti fincsibb lenne, de valamiért ez kellett neki az utóbbi pár évben.
Nem baj, ha kéri, akkor nagyon szívesen. Adja az ég, hogy még sok-sok éven keresztül süthessünk/vehessünk neki tortát, és ünnepelhessük a szülinapját, így együtt, hárman.
Na puszmák mindenkinek!
Bejegyezte: macsek dátum: 14:23 4 megjegyzés
2010. október 23., szombat
Facebook és gyerek
Furcsa cím, de mindjárt kifejtem. Ahogy többeknek, úgy természetesen nekem is fent van az egyszem pici fiam a facebookon, ismerősként bejelölve neki Csabi is és én is. Jókat szoktunk beszélgetni, üzengetni, szóval tök jó volt. Sőt a múltkor nagyon meghatódtam, mert volt egy ilyen körüzenet szerű valami aminek a szövege az anyukákról szólt és a végén az szerepelt, hogy aki úgy érzi, hogy az ő anyukája a legjobb anyuka a világon, az tegye közzé ezt az üzit. És az én Törpém közzétette, ahogy láttam, és én meg meghatódtam...
Na, de nem erről akartam írni. Valamelyik nap jön haza, látom, hogy olyan furin csillog a szeme. Kérdezem, mi van Törpe? Áááá semmi, jön a válasz. Hát jó, akkor majd elmondod, ha akarod. Megy kifelé, visszafordul, aszondja figyi anya..., mondom figyelek :-) Erre Ő: ááá inkább semmi. Na, mondom Balu ne szivass! Becsajoztál? Aszondja aha, és mosolyog :-))
Szóval most nagyon szerelmes, aminek örülök, csak ennek következményeként Csabi is és én is ki lettünk csukva a facebook ismerősei közül, mert mentek nagyban a szeretlek üzenetek és cikinek találta, hogy mi is látjuk :-)))
Szóval mióta becsajozott nem vagyunk ismerősök :-) Furcsa érzés ám. Jó már voltak ilyen kis tetszel, meg egyebek lányokkal, de olyan, hogy szerelmes legyen még nem.
Délutánonként randi a leányzóval, majd kiváncsi vagyok mikor kéredzkednek fel hozzánk, mert mostanában azért már elég hűvös van. Tippem sincs hogy fogok viselkedni a fiam barátnőjével:-) Gyanítom nem leszek rossz fej, de lehet kitör belőlem a házisárkány és akkor jajj a kislánynak :-DD Ez csak vicc volt persze.
Azért annyit mondtam a gyerkőcnek, hogy nagyi még nem szeretnék lenni, szóval ésszel, mert rálépek a monyára és hanyatt lököm :-) Akármennyire is divatos mostanság nagyszülőnek lenni :-P
Pókerre nem panaszkodom mostanság.
Sitngozok mostanság tudományos alapon, de tényleg :-)) Egész jól megy, illetve a full tilten rátaláltam ezekre a sima 2 és 3 dolcsis freezoutokra, és meglepően jól mennek. Ritka, hogy nincs FT és kettőt is megnyertem mostanában, Csabi is ezeket játsza, Ő is nyert már tegnap meg egy negyedik hely lett, bár sok indulóból. Szóval ezeken olyan 150-től 400 dolcsiig vannak az első helyek, de annyira verhető a mezőny, hogy magam is meglepődök rajta. Már nagyon szép kis roll lenne mindkettőnknek, mehetnénk sng-be is feljebb, meg a sima freezoutokban is, de sajna mostanság vannak anyagi gondok, úgyhogy ki kell veszegetni ezeket a pénzeket, de jól van ez így :-)
Ja, azt nem is meséltem, hogy volt megint pesten az affiliate konferencia, amin hagyományosan rendeznek élő versenyt. Erre neten lehet beszatolni magát az embernek, ez nekem már az elsőn sikerült is. Szóval mentem az élő versenyre. A díjazás komoly, a vakstruktúra egy vicc... Maradjunk annyiban, hogy az első nap végétől már nem a pókerről szól. Sikerűlt tovább menni a második napra, ahol eljutottam az FT-re, majd miután nem tudtam megnyerni egy 80-20-at és utána egy 60-40-et, kiestem fizu elött egyel a 8. helyen. Kicsit morcos voltam...
Na, hirtelen ennyit és puszmák mindenkinek :-)
Bejegyezte: macsek dátum: 18:45 3 megjegyzés
2010. október 14., csütörtök
Fura nevek
Vannak emberek, akiket megáldott az ég furcsa, mókás nevekkel. Az én kedvencem az volt, amikor még sok-sok évvel ezelött egy reggeli műsorba meghívtak egy szakértőt, már fogalmam sincs milyen témában. A neve Káposztás Benő volt. Hát nekem ez örökre az agyamba vésődött és jót mosolyogtam rajta.
Életkém is meg van áldva a nevével, mert valahogy senkinek nem sikerül megértenie, kivéve a németeseknek. Azoknak simán megy. Ráadásul hivatalokban a dolgozókat remekül lehet sokkolni a neve:Fuchs lakcíme:Klebelsberg Kunó utca kombóval. Szegényem épp, hogy átesik az egyik sokkon a név leírásánál, és máris éri a következő megpróbáltatás az utcanév bepötyögésével :-))
Viszont találtam két olyan gyöngyszemet, aminél hivatalnokként lehet beadnám a felmondásomat :-))
Mindketten a házunkban laknak. Az egyik Novokrescsenszkov Tamás a másik pedig Stotacovici Tibor. Hát banyek, mire szegények lebetüzik a nevüket, az sem lehet egy pepsi érzés :-)
Ezekhez képest az egyik gyerekkori barátnőm neve, akit Csarnogurszky-nak hívtak piskóta, mert az hallás után könnyen kimondható már.
Nektek van hasonlóan kimondhatatlan nevű ismerősötök?
Puszmák mindenkinek :-)
Bejegyezte: macsek dátum: 10:58 10 megjegyzés
2010. október 7., csütörtök
Fura bejegyzés
Azért az, mert igazából azt sem tudom miről fogok írni. Egyszerűen csak megnyílt a blogom és várta az új bejegyzést. Kicsit fura lelkiállapotban vagyok, mert most néztem meg egyik nagyon régen nem látott, ám annál nagyobb kedvenc filmemet, és mivel elég lelkis vagyok, az ilyen filmek jó darabig motoszkálnak még az agyamban.
Tényleg ajánlom mindenkinek megnézésre. Olyan keser-édes alkotás, aminél várod még a végén a szereplők felsorolásánál is, hogy folytatódjon, mert még kell belőle.
A másik ilyen kedvenc a Forest Gump. Ennek a filmnek a címe Sűlt, zöld paradicsom és itt a link hozzá, ha megnéznétek:
http://www.yv.hu/play_a_video.html?uploadedfileidhash=f64dfa068a3e3a1225f6baf77c0db6d1
A másik meg Lui blogja. Nagypapa lett. Ismerve Luit ez a szó, valahogy annyira nem hozzáillő. Lui fiatal, egy örök gyerek (sztem), nem lehet még nagypapa...
És akkor megjelenik magam elött a saját életem is. És rádöbbenek, hogy pár év múlva velem is megtörténhet. De hogy?? Hiszen még csak most voltam gyerek, még csak most volt, hogy tengernyi hülyeséget csináltam az iskolás évek alatt. Seregnyi emlék, ami nem lehetett olyan rég. Az is még csak tegnap volt, hogy megszületett a fiam és lám a jövő hónapban 15 éves lesz... Ha ez az elmúlt 15 év ilyen gyorsan elment, akkor az mire nagymama sorba kerülök, milyen hamar el fog már menni???
De basszus még csak 34 vagyok. Valamit a gyerekekkel kéne csinálni, mert esküszöm Ők tehetnek róla, hogy így rohan az idő :-)
Csak azt tudnám, hogy mivel lehetne legalább az érzetét csökkenteni annak, hogy így szaladnak el az évek. Sokszor lehet hallani, hogy xy úgy érzi teszem azt 50 évesen, mintha 100 évet is élt volna már. És azt hogy csinálja? Én úgy érzem magam, mintha a felét életem volna csak le. Mármint a 34-nek. Ez azt jelenti vajon, hogy nem tartalmas az ember élete? Vagy azt, hogy jól érzi magát? Mert ha az ember jól érzi magát, akkor mindig gyorsabban megy az idő nem?
Ezek igazából csak olyan költői kérdések, nem gondolom, hogy van rájuk jó válasz. Csak írok, és igazából arra sincs értelmes magyarázatom, hogy miért teszem. De azt hiszem be is fejezem, mert mindjárt jön haza a Törpe, és sürgősen meg kell tiltanom neki, hogy felnőjön :-)
Na puszmák mindenkinek!
Bejegyezte: macsek dátum: 13:59 7 megjegyzés

