Egy másik korszak

Amit el szeretnék kezdeni. Ehhez az első pici lépést a mai nap folyamán megtettem.
35 éves vagyok, és több évet cigarettáztam, mint amennyit nem az életemből. Ez igen durva. Ráadásul azt sem tudom, hogy milyen cigi nélkül élni, mert nagyjából nem is emlékszem rá. 13 éves voltam amikor rászoktam... Nem ma volt.
Hogy érzem magam az első napon? Hmm... Konkrétan néha megbolondulok :-))
Vegyük sorra, reggel még úgy ahogy elvoltam, pedig a reggeli kávé mellé annyira de annyira hiányzik a cigi!!! A problémák olyan 11 óra felé kezdődtek. Ott jött az első idegbaj. Ilyenkor se perc alatt átmegyek közveszélyes őrültbe és bárkibe belekötök se perc alatt, és konkrétan képes lennék embert ölni :-)) Nagyon messzire el tud gurulni a gyógyim. Csabitól már tegnap elnézést kértem ezért előre, mert tudom, hogy ilyen vagyok ilyenkor.
Ma volt még azt hiszem eddig 2 ilyen agymenésem, de remélem már ennyi volt :-)
Az, hogy tiszta szétszórt vagyok már meg se említem. Odaégettem a fasírtot, a muffint (soha nem csináltam még ilyet), lereszeltem az egyik ujjamat, de nem gyengén. Igazából egyfolytában aludnék, ennek biztosan ahhoz van köze, hogy a nikotin megvonás csökkenti a vérnyomást. Vagyis gondolom inkább fordítva, a dohányzás növeli a vérnyomást. Nos, nekem pont az emelésre lenne szükségem, mert alapból is alacsony a vérnyomásom. Most délután elmentünk futni, futás után 10 perccel mértünk egy vérnyomást és sikerült egy 104/68-as értéket produkálnom :-D Hát csoda, hogy aludnék legszívesebben folyamatosan?
Csabi sincs túl jól, mert persze Ő is bevállalta az életmód váltás projektet. Ő mondjuk egy tündér, mert még így sem idegbajos, ugyanolyan nyugodt mint általában. Hogy lehet valakinek ilyen jó természete???
Na, szóval így vagyunk az első nap. Nem tudom mikor lesz ez majd jobb, gyanítom még hetek kérdése lesz, mire nem fogom minden pillanatban azt érezni, hogy megőrülök... Megpróbálok elérni addig.

Na puszmák mindenkinek!