Élek még:-)

Csak mostanában mindíg elmaradt a naplózás. Pedig történt egy csomó minden. Pl. Bogyót már simán olvassa a vonalkódleolvasó:-D Merthogy kapott chipet, az ugyanis muszáj az útlevélhez. Ez volt az egyszerübb feladat az okmányához, mert ezt csak egy bacom nagy tűvel adták be neki, de hogy fényképet hogy fogunk csináltatni a macskáról az útlevélbe, azt még nem tudom... Azért elképzelem, amikor a fényképésznél leül a kis székre, nézzen bele a kamerába, és mosolyogjon. Itt repül a kismadár...:-) Aztán másnap elvittük a táborba, mert mentünk csütörtökön Pécsre. Mit mondjak, a táborba érkezés az előző napi stresszel megfűszerezve nem volt egyszerű. Rajtunk kívűl meg akart ölni mindenkit:-D Na, mi meg indultunk Pécsre. Jelentem nem tévedtünk el sehol, és nem Nagykanizsán keresztül közelítettük meg Pécset:-DD Sajna már sötét volt mikor leértünk, és még Orfüre is át kellett mennünk, mert ott volt a szállás.
Na, én csak azt nem tudom, hogy mi miért szívjuk meg mindíg a szállással?? Jó, persze, nem sok szabad hely volt már, mert ugye mecsek rally volt a hétvégén. A szoba az még csak hagyján, bár a dupla ágyas kétszemélyes szoba kimerűlt abban, hogy két szimpla ágyat egymás mellé toltak, így középen fasza torlasz volt a két összeérő ágy széléből, ami még jóóó kemény is volt. Szóval bújcizás elég nehezen volt kivitelezhető:-)) Na, a panzió tulajai egy középkorú házaspár. Szobák az emeleten, alul az étterem rész. Hát a párocska biztosan nem volt teljesen százas. Vagyis lehet, hogy valaha azok voltak, de a sok pia gondolom megtette az agysejtekre a jótékony hatását... Este hatkor olyan matt részeg volt már mind a kettő, hogy mutogatni kellett volna őket, mint túrista látványosság:-)) Ennek köszönhetően a lobbyban csak a regisztráció idejére tartózkodtunk, max. reggelente nyomtunk le pár extra turbó sit&go-t.
Csütörtökön még este bementünk Pécsre, ahol meg szerettük volna keresni a belvárost, meg a sétálgatós utcákat. Hozzáteszem élből megtaláltuk! Csuklóból beleszaladtunk egy ilyen "nagy magyar" szerveződésbe. Gyorsan tovább is álltunk, mondván már van nekünk szállásunk, nem kell nekünk a kórházi ágy, ha esetleg itt eldurvúlna a helyzet:-) Persze juszt is a legszebb részt foglalták le hangoskodni. Szóval sétálgattunk egy tök jót, majd haza a szesztanyára. Másnapra egy csomó jó kis program volt betervezve. A rapid reggeli és kávé után repülőrajtot vettünk a szállásról és elmentünk abaligetre, ami egy csoda aranyos hely. Voltunk a cseppkőbarlangba, na az tök jó volt, aztán meg elmentünk sikondára egy állítólag termál fürdőbe, ami szerintem csak élményfürdő volt, aztán vissza orfüre, ott találtunk egy tök szupi kajáldát. Muskátli a neve, van benne igazi búboskemence, ami be is volt fűtve, és olyan kaja volt, hogy nyami!!! Annyira nem volt nyami-nyami, mint amit Bándon ettünk a Trattoréban, de a dobogó második fokára azért felfért. Aztán este megint egy kis Pécs. Szóval sötétben bárhová eltalálunk már Pécsen, világosban viszont el lennénk veszve:-D Visszaérve a szállásra természetesen a házigazdák az összes slepjükkel együtt már lazára itták magukat.
Másnap vagyis szombaton rally nap volt!! Juhéé, sose láttam még ilyet élőben, hát akkor nosza. Egész orfű le volt zárva. Gyorsan reggeli, kávé és már indultunk is ki. Nem is volt messze tőlünk, mert gyalog két perc sétával simán odaértünk az egyik szakaszhoz. Na, találtunk is egy jó helyet, egy fasza kanyarral, láttunk vagy 3 autót elmenni, ekkor jön egy mentő. Fasza, az egyik versenyző összetörte magát, így leállították ezt a futamot, így a többi hátralévő autó (figyi, új szót tanultam, most menőzök vele) etapban jött le:-) Király, ez a mi formánk. Azért még kint maradtunk egy pár órát, hátha lesz valami, aztán mikor már picit jól átfagytunk vissza a szállásra. Kora délután volt a második futamuk a nagyoknak és utánna a többieknek. Arra vissza, de persze elötte fincsi kajálás a muskátliban. Na, egész sötétedésig kint voltunk. Jó élmény volt egyébként. Máskor is mennék. Aztán vasárnap már csak a hazajövetel volt hátra, de le volt beszélve, hogy visszafelé ebédre bemegyünk Tuzsiékhoz. Andika főzött olyan finomat, hogy nagyon!! Dumcsiztunk egy kicsit, aztán irány haza, mert még Bogyót is össze kellett szedni a bentlakásos napköziből. Na, hát hazafelé végigszirénázta az utat, míg elpanaszolta, hogy mi minden történt vele a táborban. Jaaa, láttunk az állatpanzióban egy 7 kilós nyulat. Vaze!! Az mekkora egy dög volt. Lakásban tartják, csak most az is megörzésen volt. Nem is tudom mekkora fazék kellett volna annak a nyuszinak:-))
Amúgy itthon minden rendben. Egy kicsit most sok a munkám, meg szervezgetem a Hawaii-s talit. Elég színvonalas lesz. 1000$-s élő verseny, plussz az első helynek még egy wellness hétvége is. Egy csomó ajándék lesz kaja stb..., úgyhogy van mit dolgozni vele. Úgy látszik ezek az élő tali szervezések kísérgetik az életemet. Elösször az ophus, aztán floppos, aztán hawaii-s:-)) Szóval van szervezgetni való rendesen, de hát ezt szeressük:-)
Asszem nagyjából mindenki tudja, hogy kit húzott az ajándékozásra ugye? Ha valaki még nem, akkor szóljon rám lécci.
Ja, úgy néz ki, hogy sikerűlt kiadni a lakást is. Januártól. Bár asszem sírni fogok, amikor itthagyjuk, viszont már nagyon mennék ki is.

Na befejezem, mert zsibbad a kezem. Puszmák:-)