Vannak az embernek olyan napjai, amikor legszívesebben fogná és elmenne a világ végére, csak hogy ne kelljen embereket látni, hallani stb...
Úgy egyátalán senkit!!!! Vagy azért mégis lenne olyan akit látnék? Hmm
Na mindegy, ezen még agyalok. Szóval rémes napom volt. Szerencsére nem jellemző, de a mai kiverte a biztit.
Egyrészt hulla fáradt is vagyok. Olyan 60-nál feladtam a számolását annak is, hogy hányszor cseszték fel az agyam. Meg egyébkéntis.
Ja nekiültem játszani is, mert ezen a fortunén is kéne gyüjteni a rakeket. Beülök, van plussz is, jönnek a jó lapok is, erre ledob a terem és vissza se enged. Nem, nem vágtam földhöz a gépemet, de nem sok választott el tőle. Csak sajnálnám nagyon. Viszont a plüssmacimat, ami itt csücsül az ágy mellett, azt egy kicsit összenyomkodtam. Már látom az általános röhögést a plüssmaci miatt.
Ja, ma veszprémbe voltunk, és kocsikázunk el az egyik utcában, amikor látom, hogy ki van írva egy helyre, hogy pókerklub. Mondom páromnak satu, én itt kiszállnék, majd gyere vissza értem Asszem itt kezdődött a mai napi kálváriám, mert természetesen nem lett engedélyezve, helyette sokkal uncsibb dolgokat kellett csinálnom egész nap
Ja, egyébként mint megtudtam ma van a szenvedélyek napja is ráadásul. Na, szóval hódolni kéne neki
Ugyhogy hajrá, kinek mi is a szenvedélye, de nosza hódoljon neki, persze ha megteheti
Na puszmák

0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése