2007. február 27., kedd

36.

Nos, hatalmas elhatározásra jutottam. Adok a pókernek 2 hetet, és ha minden így folytatódik ahogy most van, akkor befelyezem. Szégyen nem szégyen, ma nem sok tartotta, hogy elsírjam magam. Ha valaki elmesélné ezeket a dolgokat amik velem történnek az utóbbi időben, biztos nem hinném el. Egyszerűen bárhova megyek bukta. Lehet az a legjobban megjátszott ász pár, flöss, full akármi, mindennel bukok. Nem kicsiket. Tegnap elött befizettem doyle papához, hogy akkor majd itt minden más lesz, és nagyon okosan fogok játszani(bár eddíg is betartottam nagykönyvben leírtakat) Nos olyan - 80 dolcsinál vagyok. Az összes buktám olyan 90%-os lapokkal volt. És ne mondja senki, hogy nem védem meg a lapjaimat, mert az allinnél jobban nem tudom megvédeni. De szerintem rá van tetoválva a homlokomra, hogy gyertek seggfejek nyugodtan ugyis be fog jönni az az 1 vagy két outotok. Igazából nem lenne ezzel nagy bajom, ha esélyét látnám annak, hogy majd visszaszerzem, de erre esélytelen vagyok. Ugyanis nincs olyan nap amikor visszajön. Beülök 1 vagy 2 asztalhoz és a forgatókönyv mindig ugyanaz. Rohadt szar lapok kb. egy órán keresztül, ugye esz a vak. Jön egy két jó lap, amire ugye emel az ember, a flopp meg sem közelíti, aztán jön egy AA vagy KK amivel teljes bukta, ha nem ilyen jön akkor jön egy drill, és persze azt is mindig agyonverik. Pedig már ha floppra drillem van még ha a legmagasabb is, már akkor is emelek inkább marha nagyot, hogy legalább a kasszát elvihessem, de ez sem elég, mert akkor is jön valaki akinek még jobb lapja lesz. Az utóbbi két napban pl. volt négy AA-m, ez érdekes, mert egy hét alatt sem szokott ennyi lenni. Nos kettővel elvittem a vakokat, egyel kiestem egy versenyről, egy meg elvitt egy beülőmet. De sorolhatnám még. Azért mondom, ha valaki nekem mesélné, tuti nem hinném el. Ugyhogy a döntésem megváltoztathatatlan. Két hét és doyle papánál 200 dolcsi amit rászánok. Ha a helyzet ugyanez marad, akkor befejezem a pókerezést. Hogy mennyi időre azt nem tudom, de valószínűleg jó soká. Soha nem gondoltam volna, hogy ilyen szavak ki fognak esni a számon, de elég volt. Nem kifejezetten a pénz miatt, hanem mert idegileg nem bírom. A mai napig vallom, hogy a póker nem szerencsejáték, tudom hogy kijön a tudásbeli különbség. De egy tuti, lehetsz te bármilyen jó játékos, ha nem szerencsés csillagzat alatt születtél soha nem leszel nyerő. Ja és még valami. A kedvenc szavam: hosszútáv, csak azzal nem vagyok teljesen tisztába, hogy a hosszútáv mégis mit jelent? Mert ugye ha az ilyen barmok folyamatosan lemákolnak, elfogy a pénzem, de elmondhatom majd, hogy bekaphatod öcsém tudom hogy hosszútávon én lennék a jobb, bár te most nyerted el mákkal az összes pénzem?!?! Tocikának volt egy megjegyzése, ami azóta is a fülemben cseng. Egyik tanodás versenyen valami hihetetlen lappal jött be emelésre. És persze lemákolt. Amikor rákérdeztem, az volt a válasza, hogy "ellened bármivel". Nos itt tartunk. Azt hiszem ez a mondat remekül jellemzi azt amit elötte hosszasan részleteztem. Tudom, hogy nem vagyok rossz játékos, rengeteget fejlődött az utóbbi időben a readem is, simán el tudok dobni jó lapot is, ha érzem, hogy veszély van, és mégis itt tartok, hogy erősen a befejezésen gondolkodom. És az a baj, hogy ez nem csak egy hiszti, egy nagyobb badbeat után. Egy badbeatért ki sem nyitnám a szám. Nem ez azt hiszem a jéghegy csúcsa. Megjegyzem, ez a bejegyzés nem azért született, hogy bárki úgy gondolja vigasztalgatnia kell. Ez a bejegyzés magamnak van, mert az ember a naplójában őszinte kell hogy legyen. Ha változik a helyzet, akkor legalább visszaolvasva látom, hogy ilyen is megtörtént velem, ha nem változik akkor meg egy búcsú volt ettől a játéktól.


0 megjegyzés: